Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Görög katolikus temető - Történeti áttekintés - Jeles személyek

A GÖRÖG KATOLIKUS TEMETŐ Történeti áttekintés A görög katolikusokat Stanislavich Miklós püspök az 1740-es években telepítette be Makóra. Az akkori törzsökös várostól távol jött létre az ún. orosz fertály. Két utcából állt: a Nagyorosz (Erdélyi püspök) és a Kisorosz (Toldy) utcából. Nyugati felében épült föl 1777—1778-ban a templomuk, keleti részen a temető, amelyet a nép ma is orosz temetőnek nevez. A temető hivatalosan 1777-ben létesült. Eredetileg alig volt nagyobb egy katasztrális holdnál, mai kiterjedése a belső legelők kiosztásakor, 1861-ben jött létre. A temetőkápolnát Ferenczy Lászlóné Fejérvári Mária hagyatékából a családi sír fölé 1847-ben építették klasszicista stílusban. Erdélyi Vazul makói születésű nagyváradi püspök szentelte föl. Jeles személyek BOROS JÁNOS (7) 1845—1919 Makói görög katolikus paróchus esperes A tanácsköztársaság idején meghurcolták, ez váltotta ki halálát. DÉGI ISTVÁN (14) 1935—1992 Eredetileg kovács a Ganz vagongyárban. 1959-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Játszott a debreceni Csokonai Színházban, a Madách Színházban, a József Attila Színházban, a miskolci Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a kecskeméti Katona József Színházban. Sokat filmezett, sőt rendezett is. 1964-ben Jászai Mari-díjat kapott. Mélylélektani alakításai'különösen emlékezetesek. EGRESY PÉTER (8) 1866—1946 Hosszú ideig a makói görög katolikus egyházközség kántora. FEJÉRVÁRY KRIPTA (12) Itt nyugszik Fejérváry Péter (1754—1817) Csanád vármegye esküdtje, valamint unokája, Fejérváry Imre (1829—1900) földbirtokos, továbbá Szentes Vidor (1849— 1903), aki székely nemesi család sarja, városunkban királyi körjegyző, felesége Fejérváry Erzsébet. 19