Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Görög katolikus temető - Történeti áttekintés - Jeles személyek

FEJÉRVÁRY MIHÁLY (1) 1795—1872 A család Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1643-ban kapta nemességét. A 18. század közepén Fejérváry Sándor Makóra költözött, nemességét 1808-ban igazolta. A família tagjai a megyénél vállaltak hivatalt. Fejérváry Mihály 1820-ban katonai biztos, majd esküdt, végül tb. szolgabíró. A családról nevezték el a Fejérváry dűlőt. Erdei Ferenc nagyszülei (Erdei András és Lőrinc Sára) házasságkötésük előtt náluk szolgáltak. GERZANITS ELEMÉR (15) 1899—1964 Ung megyéből a 19. század elején költözött a család Makóra. Nemességüket Csanád megyében 1818-ban hirdették ki. Gerzanits Elemér Makó köztiszteletben álló anyakönyvvezetője volt. Fiatal korában műkedvelő színészként gyakran szerepelt a makói színházban. Osztálytársa és legjobb barátja Páger Antal volt, akinek Argentínából való hazahívásában hathatósan közreműködött. A Petőfi-parki szabadtéri színpad létrehozása az ő érdeme. GORCSA PÉTER (5) 1877—1950 Makón született, középiskoláit is itt végezte. 1904-től a város szolgálatában állt, 1919-től városi főjegyző. A hagymások érdekeinek képviselője. A helyi lapokban várospolitikai, közigazgatási cikkeket írt. GOSZTINCSÁR FERENC (3) 1858—1902 A makói görög katolikus templom ikonosztázionjának festője. JUHÁSZ GYÖRGY (2) 1844—1918 A makói görög katolikus népiskola tanítója. Füzetet jelentetett meg Emlék a makói gör. kath. templom felszentelési 100-ik évfordulójának jubileumára. Makón, 1878. október hó 13-án címmel. JUHÁSZ GYÖRGY (9) 1826—1906 Makói paróchus, a templom belső felújítója. Később nagyváradi kanonok. Végakarata szerint egykori hívei mellé temették. KABAI SÁNDOR (11) 1830—1882 Nagylétán született, Makón esperes paróchusként működött. A magyar liturgikus nyelv megteremtéséért küzdött, 1849-ben keresztülvitte, hogy Makón a liturgia na21