Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Evangélikus temető - Zsidó temetők

EVANGÉLIKUS TEMETŐ A makói evangélikus egyház eredetileg Nagylak fíliájaként működöttr, 1854-ben önállósult, a temetőt a következő évben jelölte ki részükre a város. Egyik evangélikus hívő, Matusik Márton csizmadia kéziratos följegyzésében ez áll: „1855

dl

k évi június 15

dl

k napján kapott az evangelica egyház temetőhelyet éppen az Innenső Jángor sarkánál, hossza hat látz, az szélessége négy lántz 27 öl, az izraelita temetőt is egészben ott adták ki éppen mellette."

4

1 Az egykori fa fejfák elkorhadtak, a nagyra méretezett temető nagyobb részét szántják, kisebbik felét drótfonatú kerítéssel elkülönítették. A néhány márvány és műkő síremlék emlékeztet az egykori virágzóbb időkre. ABAFFY BÉLA (1) 1875—1918 Magyar—latin szakos tanárként 1879-től 1918-ig tanított a makói főgimnáziumban. BREUER GUSZTÁV (4) 1822—1907 Földmérő mérnök. 1848—49-ben a Károlyi huszárezred hadnagya. Őt bízták meg a belső legelő (Járandó) és Honvéd kiosztásával. BÜLOW VON WERNER (2) 1896—1920 Porosz királyi hadnagy, pilóta — a II. és az I. vaskereszt tulajdonosa — gépével a Marosba zuhant, hősi halált halt. DR. DRASKÓCZY EDE (3) 1860—1935 Négy évtizedig a makói evangélikus egyház lelkésze, tb főesperes. A makói evangélikusság fénykora az ő működésére esett. Fáradhatatlan buzgalmának eredményeként 1903-ban fölépült a makói evangélikus templom. Szerteágazó társadalmi tevékenységet fejtett ki, két évig szerkesztette a Makói Hírlapot. ZSIDÓ TEMETŐK A zsidóságot Stanislavich Miklós csanádi püspök az 1740-es években telepítette be Makóra. Lélekszámuk 1930-ban 2052. Első temetőjüket, amely a mai Kossuth és Sírkert u. sarkon terült el, 1810-ig használták. Kivételes eset lehetett, hogy 1846-ban oda temették Hersel Pollakot. A 111 sírkő közül ez az egyetlen, amelynek hátlapján németül is föltüntették a nevet. Magányosan áll itt egy szent sír, Dávid fia Naftalin 41 Fodor László Makó Deák F. u. 59. sz. alatti lakos tulajdonában. 37