Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)
Református Ótemető - Építmények - Jeles személyek
zával ellentétben úgy véljük, a népi emlékezés az 1700-as évek közepén még tudhatta, hogy merre volt a török temető, hiszen Eperjessy Kálmán által közölt tanúvallomásból is kitűnik, milyen erősen éltek még a török idők a kor emberének emlékezetében: „Saját szemével látta — olvasható a tanúvallomásban —, hogy a törökök, midőn a Maroson át akartak kelni, lovukat az említett fához kötötték." 2 5 A kolera járvány következtében betelt ez a temető is, ezért a református eklézsia elöljárói 1832. február 25-én kérték a Tisztiszéktől bővítését: „Eklésiánk régi temetője oly sűrűn bé vagyon holt testekkel rakva, hogy új sírnak ásása ottan többé lehetetlen.[...] Alázatosan esedezünk a Tekéntetes Tiszti szék előtt a végett, hogy ezen régi temetőnk, a mellette lévő és ennek előtte szöllö termesztéssel használtatott, mostan pedig a földnek sovánsága miatt veteményes kertekké fordíttatott,[...], így ezen temető megnagyobbításának, még a bé állandó tavasszal lejendő végrehajtását eszközölni kegyesen méltóztasson."" A tisztiszék megbízta Giba Antal földmérőt, hogy azon verébhegyi gazdáknak, akiknek szőlejét a temető bővítésére fordították, a legelőből másfél annyit mérjen ki. A temetőt a belső legelő kimérésekor, 1861-ben déli irányban megnagyobbították, azóta területe nem változott. Építmények A temető főbejárata 1971-ig a sírkert tengelyében lévő fő közlekedési út folytatásában volt. A bejárattól balra esett a vertfalú csőszház, amely szoba, konyha, kamra beosztással a makói parasztházak tagolását követte. Ezt alakították át az 1930as években ravatalozóvá. Erdei Ferenc akadémikusnak, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokának kezdeményezésére épült meg az új ravatalozó. A terveket Gáborjáni Péter műegyetemi tanár készítette. Az első halott, akit belőle temettek, Erdei Ferenc volt 1971. május 15-én. Jeles személyek DR. BÁLINT NAGY ISTVÁN (19) 1893—1931 A makói kórház orr-, fül-, gége osztályának főorvosa. Orvostörténész, a szegedi egyetem magántanára. Legismertebb műve: Kolerajárványok Csanádvármegyében. DR. BALOG JÓZSEF (18) 1905—1980 Kororvos, Makó város tisztiorvosa, a Csongrád megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás osztályvezető főorvosa. József Attila osztálytársa, legjobb makói barátja 24 Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. (Makó földrajzi nevei alapján.) Bp. 1970. 227. Eperjessy i.m. 10. ML Csanádi püspökség makói uradalma, tisztiszéki iratok. 25
