Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Római katolikus temető - Építmények - Jeles személyek

SÁNTHA SÁNDOR (23) 1803—1884 Bihar megyei nemesi család sarjaként került Csanád vármegyébe, tevékenységét a reformkor hazafias szelleme hatotta át. Előbb esküdt, majd az árva ügyekkel meg­bízott választmány elnöke, 1848-ban másod alispán. 1849. augusztus 1-én Hajnal ut­cai házában vendégül látta Kossuth Lajost. A szabadságharc leverése után hét esz­tendeig fogva tartották, a josefstadti várbörtönben két évet nehéz vasban töltött. 1860­ban másod alispán, 1867—1871-ben első alispán. Hajnal utcai lakóházát 1977-ben emléktáblával jelölték meg. SCHILL JÁNOS (14) 1881—1961 Gazdasági iskolai tanárként Kunszentmártonban négy évig tanított, Opécskán ti­zenhat évig volt igazgató. 1920-ban Makóra repatriált, ahol nyugdíjazásáig a helyi gazdasági iskola igazgatója volt. Igen értékes kísérleteket végzett a hagyma-, a búza, a takarmánytermelés, a bolgár kertészet fejlesztése és a gyapottermelés terén. Nem­zetközi kiállításokon elismerő oklevelekkel tüntették ki. DR. SZABÓ DEZSŐ (21) 1882—1966 Makón született, a budapesti egyetemen sub auspiciis regiis végzett, a király­gyűrűt Ferenc Józseftől vette át. 1924-től 1959-ig a debreceni egyetem történész pro­fesszora. Hamvait a család 1996-ban Debrecenből áthelyezte a szülőföld temetőjébe. TARNAY ANTAL (22) 1827—1888 A Nyitra megyei család egyik ága a 18. század végén települt át Makóra. Apja, T. Mihály Csanád vármegye országgyűlési követe. T. Antal 1848-ban honvédszázados volt, majd másod alispán. A szabadságharc leverése után felségsértés címén vagyon­vesztésre ítélték. 1871-ben a makói törvényszék elnöke lett. Fia, T. Ivor Csanád me­gye alispánja. TARNAY IVOR (22) 1874—1941 A középiskolát Makón, Szarvason, az egyetemet Budapesten végezte. A megyé­nél negyven év közszolgálatot teljesített, 1922-től 1937-ig alispán volt. Az ország egyik legkitűnőbb közigazgatási szakemberének tartották. Szívügyének tekintette a színművészeti, a zenei és képzőművészeti élet megteremtését. Fölkarolta a tudo­mányos kutatást, a könyvkiadást, az iskolák és a kulturális intézmények létrehozását. A város 1937-ben díszpolgári címmel tüntette ki. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom