Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Római katolikus temető - Építmények - Jeles személyek

DR. GIDAY KÁLMÁN (2) 1919—1989 A makói gimnáziumban 1943-tól 1948-ig történelem—földrajz szakos tanárként tanított. Igazgatója volt a József Attila Népi Kollégiumnak. Makói helytörténeti kutatásokat folytatott. HERVAY ISTVÁN (20) 1861—1938 Pozsony megyéből származó nemesi család sarja. 1905-től 1922-ig Csanád megye alispánja. A darabont kormány alkotmányellenes utasításait nem hajtotta végre, ezért 1905—1906-ban elmozdították állásából. Kezdeményezte a Hollósy Kornélia Színház, a megyei közkórház és a DMKE létesítését. Országosan kezdeményezője volt az alföldi munkásházak építésének. Nyugdíjazása után felsőházi tag. KÁSI JENŐ (16) 1894—1963 Matematika—fizika szakos tanári oklevelét a budapesti egyetemen Eötvös kollégistaként szerezte. A makói gimnáziumban 1920—1923-ban és 1945—1961-ben tanított. Kitűnő fölkészültségű, szigorú nevelő volt, karakteres tanáregyéniség. KELEMEN FERENC (9) 1890—1973 Kunágotán született. Történelem—földrajz szakos tanárként a makói polgári leányiskolában tanított, ahol igazgatóhelyettes majd igazgató volt. 1947-ben kényszernyugdíjaztatására került sor. A személyi kultusz idején meghurcolták. Helytörténeti cikkei a helyi lapokban jelentek meg. Önálló könyve: Makó cserepei, Régi idők — régi emberek. Tanítványai rajongtak érte. KESZTNER ZOLTÁN (5) 1875—1942 A villanytelep igazgatója volt, a makói radikálisértelmiségtagja. József Attila az öreg barátok közül nála tartózkodott legtöbbet, senkit sem tisztelt meg annyi verskézirattal, mint őt. KISS ERNŐ (32) 1894—1984 A helyi szociáldemokrata politikai mozgalom kiemelkedő alakja. 1918—1919ben, 1944—1945-ben és 1956-ban forradalmi események élére áll, ezért fogház, internálás, meghurcoltatás volt osztályrésze. DR. KISS IMRE (12) 1906—1990 Az 1920-as évek elejétől vett részt a makói munkásmozgalomban. 1945—1950ben a város polgármestere, 1950—1956-ban megyei tanácselnök Veszprémben. Létrehozta a Budapesti Makóiak Baráti Körét. Önéletírása Egy munkásháztól a városházáig címmel jelent meg. 12