Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)
Református Ótemető - Síremlékek
SZILÁGYI GÉZA (6) 1906—1989 Körzeti-, majd járási orvos. Autodidakta festő, képgyűjtő, a művészet lelkes pártolója. SZIRBIK MIKLÓS (12) 1781—1853 Református prédikátor, történetíró. Makóra 1817-ben hívták meg lelkésznek, 1828tól első prédikátor. 1835—36-ban írta meg Makóról szóló maradandó értékű munkáját, Makó városának közönséges, az abban levő református eklézsiának különös leírása. SZIRBIK SÁNDOR (11) 1889—1958 Előbb újvárosi, majd belvárosi református lelkész. A személyi kultusz idején elmozdították állásából, meghurcolták. Móricz Zsigmond zengő hangú prédikátorként jellemezte. SZUNDY JENŐ (17) 1883—1974 Vasdiplomás kertészmérnök. Kertészeti főintézőként megalakította a Csanád megyei Gyümölcsészeti Egyesületet. Népszerűsítő cikkei a helyi lapokban jelentek meg. Emlékét utcanév őrzi. Síremlékek A gombos fejfák négyzetes keresztmetszetű tölgy vagy akác oszlopokból állottak, melynek feje csillag, buzogány vagy turbánszerű díszítésű. A legrégibb darabokon a faragás volt a fontos, nem a fölírás, gyakran csak az elhunyt nevének kezdőbetűire szorítkozott. Egy másik típusa a fejfáknak a gombos fák mellett az, amidőn a fejezetét célszerűségi szempontokból úgy képezték ki, hogy az alatta lévő síriratot az idő viszontagságaitól megvédjék. 2 7 Néprajzi különlegességnek számítottak a hajóorr alakú fejfák is. Vízimolnárok és halászok sírját jelölték meg vele. Régebben nagyobb számban fordultak elő a református temetőben. A gombos és hajóorr alakú fejfáinkból egyetlen sem maradt meg korunkra. A szépen megfaragott fejfákat kék—piros színre festették is. 2 8 Ez talán összefügghet Makó történeti címerének és zászlajának kék—piros színével. Pozsgay János urnás síremléke (1838) a makói temetők maradandó értékű klaszszicista sírjele. Szakavatott kőfaragói alkotás, amely méltóságot és erőt fejez ki. Fölül füzérdísz, alól egy fülkében az elmúlás szimbólumaként halálfej és lábszárcsont. 2 9 Kristó János síremléke a makói temetők egyetlen népi eredetű gölöncsér munkája. Gyerekei cserép- és téglaégetők voltak, ezért a sírkövet agyagból mintázták, magyaros levéldísszel keretezték, majd kiégették. 3 0 Kovács Gyula i.m. 31. ">8 " 8 Uo. 29 Kovács Gyula i.m. 28. Kristó János e sorok írójának uknagyapja. A családi hagyomány szerint népszerű vőfély volt. majd idősebb korában fölkapott násznagy. A család hozzájárulásával mint muzeális tárgy kerül a tervezett állandó kiállításba. 29
