Halmágyi Pál szerk.: Honvéd emléknap Makón 1994. A Makói Múzeum Füzetei 80. (Makó, 1995)

Zielbauer György: A 3. magyar hadsereg megalakulása és harcai 1944. október 6-ig

4. A história domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai. Levéltári Szemle, 1988/1. 41—49. p. Alexandru Petrescu: La Paulis In.: Armata románá in rázboiul antihitlerist. Editura Politica. Bucuresti 1965. 206—215. p. Iacob Teclu: Oradea In.: Armata románá in rázboiul antihitlerist. Editura Politica. Bucuresti 1965. 235—251. p. Korom Mihály: 1. Az ország felszabadulásának megindulása és az elsőnek szabaddá vált magyar község kérdése. Tudományos sz. füzetek, 67/1982. 9—33. p. 2. Uo.: Dokumentumok 5—70. p. 3. A magyar népi demokrácia első évei. Budapest, 1966. Kézirat. 7—17., 18—31. p. Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. Makói Múzeum Füzetei 65. sz. Makó, 1989. Borús József: Békés megye felszabadulása (1944. szeptember—október 7.) Békési Elet, 1969/3. sz. 393—420. p. R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. Makói Múzeum Füzetei, 56. sz. Makó, 1987. György Zielbauer: Die Bildung und Kämpfe der 3-en Ungarischen Armee Der Aufsatz untersucht vor allem die Umstände der Bildung der 3-en Ungarischen Armee von Herbst 1944. Der Verfasser präzisiert die in den verschiedenen Quellen vorhandenen Zeitpünkte und hält von seiner Seite die in História Domus der römisch-katolischen Pfarrerei zu Dombegyház aufgenommenen Daten für richtig. Namentlich ist die Kommandantur der 3-en Ungarischen Armee aus dem Stab des IV-en Armeekorps zustandegekommen, der sich noch am 20-en September auf dem Pfarreramt zu Dombegyház befand, und von hier aus als Armee ihren Sitz nach Medgyesegyháza verlegte. Der Verfasser hat noch ausser dem scohn erwähnte História Domus auch das originale Tagebuch der deutschen Kommandantur (des deutschen Militärkommandos) gebraucht, das mit den kirchlichen Materialen völlig einig ist. 15