Halmágyi Pál szerk.: Honvéd emléknap Makón 1994. A Makói Múzeum Füzetei 80. (Makó, 1995)

Zielbauer György: A 3. magyar hadsereg megalakulása és harcai 1944. október 6-ig

Elek és Kétegyháza között a magyar támadás során az oroszok kilőttek 7 tankot, majd Gyula irányából északról indított magyar támadás során az oroszok a szőlőknél kilőttek 5 tankot. Tehát összesen 12 tankot lőttek ki az oroszok. Elek nyugat, Kétegyháza kelet az nem más mint a két község külterületének találkozása, tehát eddig értek el a magyar csapatok, vagyis elérték Elek község határát. A Gyula felől északi irányból indított magyar támadás a szőlőskerteknél elakadt, mert az oroszok 5 tankot lőttek ki. s így megállították az előnyomulást. A fenti két esemény a német jelentésben „erreichte" bejegyzésként szerepel, vagyis elérték Eleket a magyar támadás során. Óriási különbség van az elérés és az elfoglalás között a magyar nyelvben. Ugyanez vonatkozik a német kifejezésre is, hiszen erreichte és einnehmen (bevesz-elfoglal) éppen olyan eltérést mutat. Tehát, német forrásokat csak az használjon, aki jól tudja, jól ismeri ezt a nyelvet. Egy keleti nyelv ismerete nem elégséges ehhez a kutatáshoz. Ilyen ellentámadásnak lehetünk szemtanúi Hódmezővásárhely déli térségében is. Itt is lényegében előkészületek folynak, de a nagy ellentámadás MAKÓ visszaszerzéséért 1944. október 4-én indult meg. Sajnos másnapra különböző jelzéseket a felderítés is jelentett. Azt is, hogy a Marostól délre a németek próbálkoztak Őscsanád és Nagyszentmiklós ellen, de ez nem járt sikerrel. Ezek a csapatmozgások az oroszok részéről lényegében az 1944. október 6-án hajnalban induló nagy támadásnak voltak az előkészületei. Az orosz egységek a következők voltak a támadás megindulásakor: 53. hadsereg, a 18. önálló harckocsihadtest 4 dandárral, Plijev csoport 3 hadtesttel, és ide kell sorolnunk az első román hadsereg néhány alakulatát, amelyek Csongrád megyei tiszai átkelésénél vesznek részt a harcokban, illetve a hídfők kiszélesítésében a Szentessel átelleni térségben. Más kisebb egységek: 1-4 zászlóaljnyi erők, tehát egy valóságos ezred pedig Békés megye keleti részén Méhkerék, Mezőgyán, Békés városában román lovasok vonulnak keresztül. Ez az orosz támadás Lengyel Béla altárbornagy véleménye szerint azt eredményezte: „egy-kettőre összeomlott ez a magyar védelem — a magyarok Endrőd—Gyoma melletti repülőtér kivételével — csak kisebb támpontszerű védekezést tudtak produkálni, amelyek egy-két óra után arra a sorsra jutottak, hogy a magyar egységek kénytelenek voltak visszavonulni. így tehát a mai Békés megye, illetve Csongrád megye tiszántúli területe 1944. október 6. és október 10-e között lényegében az orosz csapatok kezére került." Összefoglalva: A 3. magyar hadsereg 1944. szeptember 20-án jött létre. Első harcálláspontja Medgyesegyháza volt. onnan átteszik a harcálláspontot Orosházára, majd pedig az orosz támadás megindulásakor a harcáláspont Mezőtúrra került át, s onnan majd tovább. Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek, az egyházi dokumentumokra való utalásaimért, hiszen azok a papok, akik ezelőtt 50 évvel az eseményeket leírták, parányi szándék sem volt bennük, hogy az utódokat félrevezessék. Ezekre a História domusokra mérget lehet venni, mert pontosan és hűen tükrözik a valóságot. Köszönöm figyelmüket. Felhasznált irodalom és források Zielbauer György: 1. Huszonkét éve szabad Elek, Békés m. Népújság. 1966. szept. 25. 2. Nagylak vagy Elek az elsőnek véglegesen felszabadult magyar község? Tudományos szocializmus füzetek 6/1982. 35—68. p. 3. Adalékok Vas megye felszabadulásához. Tudományos szoc. füzetek 77/1984. 35-56. p. 14