Halmágyi Pál szerk.: Torma Imre emlékezete (1893–1954). A Makói Múzeum Füzetei 78. (Makó, 1993)
Kelemen Ferenc: Torma Imre festészete
a sokoldalú festői érdeklődésnek tanúi. Ki vagyok? című aktja a legérdekesebb. A felénk forduló arcot a szem alatt keresztben tartott kar jórészt eltakarja, és a pajzán tekintet kifejezően teszi fel a kérdést: Ki vagyok? Jó kidolgozású alkotás. Életképek Ugyanerre az évtizedre esik 5-6 bensőséges életképének születése is. Táj- és virágképeinek tömegében ezek képviselték a művész számára a változatosságot. Zongorázó nő, Kerti lámpa, Pesti piac stb. a képek címei. Megjelenési formájuk jó, szerkesztésük helyes. — Nagypolgári környezetben, a szemlélőnek háttal zongorázó nő, figyelemreméltó alkotás. Az interieur erős fényhatása impresszionista módon felbontja a formákat, és valami aranyos fénybe burkolja a szoba térségét, melyből zene árad. — Az olajlámpa gyenge világánál a kertben vacsorázó család is hangulatos festmény. A szűk körre terjedő megvilágított rész plasztikusan ugrik ki a sötét környezetből, és a kék lámpaernyőn átszűrt fény körén kívül a kert bokrai és fái elmosódottan olvadnak a teljes sötétségbe. A polgári jómód érzik a képen. — A művész sikerült zsánerképe a Pesti piac is. A volt Ferenc Jószef-hídnál elterülő Dunaparton makói hagymások árulják terményeiket. A kép élénk, színes és mozgalmas. A híd felszökő vasszerkezete és a Gellérthegy távlati magaslata közé ágyazott életdarab kompozíciója valószerű, de a sokszínű folt tarkasága és laza kapcsolata impresszionista hatást tesz. Kidolgozása erőteljes, ecsetkezelése határozott, rajza jó. Szimbolikus képek A jelképes kifejezésmód sokszor hatásosabb, mint maga a valóság. A költői allegória, a festők és szobrászok szimbolikája kedvelt volt mindig abban az időben, mikor az igazságot nem lehetett súlyos következmények nélkül kimondani. A fokozott nyomás idején születtek a Napkelte, Gyertyaláng, Rabszolgák, Háború című Torma-képek. Mind kifejezői annak, hogy a művész óhajtva sejti a szabadság felvirradását, figyelmeztet, hogy a haza szeretetének lángját óvni kell a mérges széltől, hogy a rabszolgaság nem emberhez méltó s hogy a háború csak az uszítók érdekeit szolgálja, de az emberiség javait és boldogságát elpusztítja. A Gyertyaláng mélyenható kép, egyszerűen és érthetően tárja elénk azt az igazságot, hogy a lélek lángját meg kell óvni az ellenséges áramlattól, nehogy kialudjon. A festmény nőalakja az egyik kezében tartott gyertya lángját másik kezének kitárt tenyerével féltve védi. Egyszerű eszközeivel is jól ható kép, gondolkodásra serkent s így nevelő erejű. — A Rabszolgák monumentális hatásra törekvő kép, melyen az állati munkára hajszolt alakok erőfeszítését a művész a kezek, lábak és izmok túlrajzolásával igyekszik kifejezni. Ez a külsőséges megoldás nem vált a kép javára. így inkább a belőle áradó forradalmi gondolatot, mint a kivitelt kell értékelnünk. A Háború című hatalmas vászon már méreteivel is megkapó hatású. A kép középpontjában álló egészalakos anya a körülötte felcsapó lángok láttára rémült arccal szorítja magához gyermekét. Az üszkös romok és a pusztulás képe csak fokozza a szemlélő megdöbbenését. A reálisan rajzolt és festett mű mély hatást tesz. Torma szimbolikus képei nemcsak eszmei, hanem művészi szempontból is méltánylást érdemelnek. 11
