Halmágyi Pál szerk.: Bodófalva telepítésének 100. évfordulója. A Makói Múzeum Füzetei 77. (Makó, 1993)

Gilicze János: Bodófalva telepítése, 1892

kitisztítása és megművelése egyrészről annyi munkát adna, hogy a telepesek 1893. évben magukat egészen elfoglalhatnák, — másrészről a megélhetéshez szükséges gabonát és vetőmagot kitermelhetnék. Javasolta, hogy a III. osztályú szántókat 1893. év őszén, a II. osztályú szántókat pedig 1894. október elsejével adják át, mellyel a telepítés befejezést is nyerne. Papp Ferenc kincstári mémök előterjesztését a következőkkel zárta: „E program elfogadását tisztelettel annyival inkább ajánlhatja, mivel bár mily tehetséges és jómódú egyénekből alapíttatnék is meg az új telep, a telepesek 3/4 részben irtatlan földekkel az első években nem volnának képesek megbirkózni, azért célszerűbbnek látszik a kérdéses területeket évenként és bizonyos sorrendben adni át az új telepeseknek, mert mint Szapárifalva, Bethlenfalva stb. telepes községek példái igazolják 8—10 év így is beletelik míg az összes földek ki lesznek irtva, és a telepesek az egész határt szabadon művelhetik és használhatják. Végül szabad legyen felemlítenem, hogy az új telepes községnek gróf Bethlen miniszter úr Ő Excellentiájától voltam bátor a nevet kölcsönözni, tisztelettel kérvén, hogy annak használatát megengedni méltóztatnék." (6.) ATemes—rékasi uradalom tiszttartója 1890. október 26-án kelt véleményes javaslatát a Papp mérnök által beadott előterjesztéssel egyetemben sietett megküldeni a Földművelésügyi Minisztériumnak. Mivel a mérnökkel együtt a helyszíni munkálatokban többször személyesen is részt vett, így az előmunkálatokban javasoltak nagy többségével egyetértett. Egyetértett és kérte az utólagos jóváhagyást a telki állomány 15 kh 1100 n-ölre való emeléséhez. Kérelmezte, hogy a meglévő közlekedési utat továbbra is tartsák fenn azt javítsák ki, mert a leendő telep határának majdnem a fele a Béga balpartján terülne el, s híd nélkül a közlekedés lehetetlenné válna. A javításhoz szükséges összes faneműek a kincstári erdőkből biztosíthatók, az iga munkaerőt 2-3 községből a bálinci főszolgabíró ingyenesen kirendeli. (7.) A község elhelyezésével kapcsolatban a következőket írta: „a már jelzett helyen legcélszerűbben volt ugyan elhelyezhető, de itt is előfordul némi kis nehézség, nevezetesen pedig a község felett el terülő magaslatokról lefutó eső és hóvíz a maga természetes és el nem gátolható útján több vízmosáson, egyenesen a községnek illetve a községen keresztül fog a Béga felé lefutni, s nagyobb esőzések vagy tavaszi hóolvadás alkalmával az épületeket veszélyeztetni fogja, eme nehézségen csak úgy lehet segíteni, ha a községi utcák annak idején két oldalt vízlevezető árkokkal láttatnak el a telepesek által, s a víz ezeken a bálinci határ mellett a töltésen keresztül a Begába bevezettetik, ez esetben a töltésen keresztül egy megfelelő kőhíd építésének szüksége áll elő ... melyet... a magas kincstárnak kellene felépíteni, minthogy enélkül a telepesek házaik felépítéséhez sem foghatnak, mert be állhat olyan eset, hogy a sebes áradás alkalmával a víz az egész községet elboríthatja." (8.) A mérnöki előteijesztésben feltüntetett kocsma, bolt, kovács és bognárműhely részére 1 kh 800 n-öl kiadását nem javasolja mert bárki saját telkén ezen létesítményeket megépítheti. Az ellen nem emel kifogást ha az erre vállalkozók a belsőségek kiosztásakor előnyben részesülnek. Végezetül kérte, hogy az új telepítendő község nevére — Andrásháza — tett javaslatot fogadják el. (9.) A telepítés 1892. május 18-ai keltezéssel Meskó Sándor Csanád vármegye alispánja leiratot kapott gróf Bethlen András földművelési minisztertől. A miniszter közölte, hogy Krassó-Szörény vármegye Bálinc községének vidékén — az e célra kiszemelt — kincstári területen egy telepes község létesítését határozta el és telepesekül az elé terjesztett kérelmezők közül az Arad megye kisperegi és a Csanád megyei makói lakosok jelentkezését fogadta el. A települők kiválasztása céljából báró Malcomes Jeromos miniszteri osztálytanácsos a helyszínen járt és megállapította, hogy a számos makói lakos nevében, telepítés iránt kérvényező Kallós Ferenc nem megbízható és ezért kérte, 14