Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

IN MEMÓRIÁM EPERJESSY KÁLMÁN Nem véletlen, hogy tudományos érdeklődésében a Maros mindig jelentős szerepet töltött be, hiszen egyik mellékfolyójának, a Nagy-Küküllőnek partján született. Talán Makót is azért kedvelte meg, mert Maros-parti város. Bécsi útja során elsőnek a folyóval kapcsolatos bánáti iratokat kezdte tanulmányozni a gimnázium évkönyvében, majd a Csanádvármegyei Könyvtár sorozatban közzé is tette „A Maros szabályozása Makónál" című tanulmányát. A későbbiekben nagyobb lélegzetű összegzésre is készült. Vidéki viszonylatban egyedülálló tudományos vállalkozása, a Csanádvármegyei Könyvtár sorozat viszont éppen Eperjessy Kálmán Maros tanulmánya miatt maradt csonka. A számozás szerint a sorozat 43 kötetből áll, de a borítón, a felsorolásnál a 30. számnál mindvégig „sajtó alatt" megjegyzés szerepel. A mű tervezett címe: A Maros folyó mederváltozásai. Történészünk 1966-ban a makói múzeumban tartott előadásában az elmaradt füzettel kapcsolatban azt a megjegyzést tette, hogy ez jelent meg a Károlyi Árpád Emlékkönyvben. A Csanádvármegyei Könyvtár megalakulása és működése (1926— 1947) című írásában, amely A Makói Múzeumi Baráti Kör Értesítője 1966. 1—4. számában jelent meg, szintén ez áll. Azon felvetésre, hogy a Károlyi emlékkönyvben a tanulmány címe merőben más (Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében), az volt a válasz, hogy a sorozatnál többször előfordult, hogy a tervezett cím nem lett azonos a véglegessel. Epeijessy Kálmán születésének centenáriumát azáltal is szeretnénk maradandóvá tenni, hogy kiadjuk A Makói Múzeum Füzetei sorozatban hasonmás formában a Károlyi emlékkönyvben megjelent tanulmányát. Epeijessy Kálmán kéziratos önéletírásában nem feledkezik meg a mai makói könyvsorozatról sem. „A Csanádvármegyei Könyvtár hagyományai nem szűntek meg a megye feloszlatásával. Tovább élnek azok a jelen sorozat kiadványaiban. A szellem ugyanaz, csak a cím változott: Csanádvármegyei Könyvtár helyett — A Makói Múzeum Füzetei." A két kiadványsorozat természetesen egymásra épül, mégis úgy éreztük, Epeijessy Kálmán iránti tiszteletünket és megbecsülésünket azzal lehet legméltóbban leróni, ha az emlékkönyvben megjelent tanulmány változata az általa szerkesztett sorozatban posztumusz kötetként is megjelenik, és így több mint hat évtized múltán teljessé válik ez a nagymúltú könyvsorozat. 1934-ben történészünk egy nagyobb lélegzetű Maros tanulmány írására készült. Árva János társszerkesztő Tarnay Ivor alispántól 600 pengő támogatást kért, hogy ebből Erdei Ferenc Makó társadalomrajzát és Eperjessy Kálmán A Maros folyó története című munkáját kiadják. Erdeié A makói parasztság társadalomrajza címmel meg is jelent, az Eperjessy Kálmán féle kiadványra biztosított összeget végül Juhász Kálmán egyháztörténeti munkájának harmadik kötetére használták fel. Miután a tanszéki munka, majd a főiskola igazgatása nem tette lehetővé, hogy oly sokáig dédelgetett tanulmányát megírja, bíztatására a makói származású tanítvány, Gazdag László készítette el A Maros régi vízfolyásai és elhagyott medrei az Alföldön című dolgozatát. A tanár így él tovább tanítványaiban. Tóth Ferenc 15