Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)
POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELEMEK A MAROS TÖRTÉNETÉBEN folyóbejárást, a vízállás mérését, a folyók térképezését stb. A folyammérnököket napló vezetésére és a mederviszonyokat minden részletükben felölelő revíziós táblák kiállítására kötelezi, amelyek évenként a helytartótanácshoz és a hajózási igazgatósághoz felküldendők. 2 2 A vízügyi bizottság értékes munkát fejtett ki a szabályozás előkészítésében. Az évenkénti folyóbejárás lehetővé tette a meder pontos megismerését és a szabályozást igénylő helyek kijelölését. A medertisztítást külön hivatal, a folyammérnökségnek megfelelő Marosraumungsamt végzi, A vízépítkezések vezetésében fontos szerepe volt az építési- és hajózási felügyelőség kirendeltségeinek. A vízügyi szolgálat rendszeresítésében tevékeny része volt Gruber temesvári építési- és hajózási felügyelőnek és Sax Z. kamarai mérnöknek. Előbbi a Maroson végzett szemleútjai alkalmából hajózási térképeket is készített a folyóról, Sax több vízépítkezést hajtott végre és szabályozási terveket is készített. 2 3 Kívülük több kiváló hazai mérnök, mint Vedres István, Vertics József, Giba Antal munkálkodnak a meder tisztításán és a víz alatt álló területek ármentesítésén. A szabályozás e periódusában figyelemreméltó előkészítő munkát végeztek. Eltávolítják a veszedelmes malomgátakat, megtisztítják a folyót a mederben lappangó tuskóktól és gyökerektől, mely utóbbiak kihúzására külön e célra konstruált gépezet állott rendelkezésre. Kivágják a part közvetlen közelében lévő erdősávokat és a beomlásos helyeket fűzfával kötik meg. A bizottság által kijelölt helyeken a part biztosítására sarkantyúkat építenek, egyeseket a régiek közül lebontanak, A veresmarti, hosszúszói, konopi, zádorlaki, gutenbrunni, deszki, makói kanyarulatok átvágásával megrövidítik a folyó medrét és meggyorsítják a víz lefolyását, 2 4 A vadvizek, erek és fokoktól elposványosított torontáli területet ármentesítik, több község közelében védőtöltéseket emelnek. 2 5 A XIX, század elején már készen vannak a marosújvári, veresmarti, miriszlói, marosportói és marossolymosi sóraktárak védelmére épített partbiztosító müvek, A reformkorszakban a Duna- és Tiszaszabályozás problémája a Maros rendezését méginkább előtérbe állítja. Beszédes publícorum laborum hydraulicorum circa fluvíos in Regno Hungaria curam habentibus. O. Lt, Helyt., Dep. Comm. 1783. 2064. 2 2 A hatósági rendeleteken kívül az érdekelt birtokosok beadványai is sok érdekes adatot tartalmaznak a Marosszabályozásról. Különös figyelmet érdemel Nákó Kristóftól: Reflexiones Dny Terrestralis N. Sz. Miklossiensis et Marienfeld circa regulandam fluvii Marusyi navigationem et impediendas inundationes ordinatae commissioni interpositae. O. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1786. F. 73. P. 65. No 37. 2 3 O. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1785/86. F. 69, p. 1., F. 73. p. 65. No 42, 45.; u. o. Oeconomica, Lad. A. F. 40. No 26. Lig. 1*. 2, 6. 3*. 13. 2 4 A szabályozás első periódusához 1. az évenkinti folyóbejárási jkveket és revízióstáblákat. O. Lt. Helyt., Dep. Comm. 1783—1845. 2 5 O. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1793. F. 42. p. 3. 12
