Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - KOLTAY ERIKA: A népi orvoslás fogalmi kérdéséről

A népi orvoslás fogalmi kérdéséről KOLTAY ERIKA (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest) A népi orvoslás fogalmának meghatározásait az időben áttekintve a következőket állapíthatjuk meg: a kutatók véleményei a népi orvoslás tartalmi részét illetően szinte megegyeznek, a népi orvoslás hovatartozását, a népi gyógyító gyakorlat közegét illetően pedig lényeges eltéréseket mutatnak. Temesváiy R. (1899) "Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon" c. monográfiájában nem ad külön meghatározást a népi orvoslásra, de hovatartozását az "orvosethnographia" kifejezésével megadja.

1 A későbbiekben ezt a fogalmat már nem használja, helyette a "néporvoslás", "népies orvoslás" fogalmakkal dolgozik. Szendrey Zs. (1937. "A Magyarság Néprajza") a népi orvoslás egy részét a néphit és népszokások közé sorolja, másrészét pedig az orvostörténet körébe. Vajkai A. (1948) nem ért egyet Szendreyvel ebben, ő a hiedelmeket és a hagyományos tapasztalati műveleteket is a néprajzhoz tartozónak veszi.

3 Hoppá! M.-Torő L. (1975) a népi gyógyászat fogalmára nem tér ki, de ezt a tudást egyrészt a hitvilág, másrészt a népi tudás v. természetismeret témájához sorolják. Gémes B. (1979) "A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon" c. tanulmányában mindenre kiterjedő meghatározást ad a fogalomra. E dolgozatban rámutat arra, hogy a meghatározások különbözősége a "népi" szó több jelentéséből faicad, mert ez egyrészt jelenti a köznéphez, a dolgozó tömegekhez tartozást, másrészt viszont tágabb értelemben egy etnikai közösséghez tartozást.

5 Azt hiszem, ezt Gémes B. sem így gondolta, hogy ez lenne a fő probléma a nép fogalom körül, mert a későbbiekben az etnográfiai-népfogalom 94