Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - SZAKÁL AURÉL: Dudatípusok a Kárpát-medencében. Az Alföld és a szomszédos területek dudatípusai

1910-es evekből , továbbá Domaszeken az 1930-as evekben zenélő dudásoknál 12 és a Rúzsán élő utolsó dél-alföldi dudásnál (2. kép). Az ábrázolások és egyéb adatok alapján a dél-alföldi fújtatós duda elterjedési területének a Kecskemét, Szentes, Földeák, Kiszombor, Zenta (Senta, J.), Rúzsa, Kiskunhalas által határolt 13 térség tekinthető. Az Alföld északi felén használt duda elnevezése a tömlő eredetére utalóan kutyabőrduda, kecskebőrduda. Valószínűleg kettős sípszáras, kecske fejes, hosszú bordós, szájjal fújt dudát használtak a Közép-Tisza-vidéken.

1

4 A Sárrétről való kondáskürtre kecskefejes dudát karcoltak.

1

5 A gyulai vásárra az 1950-es évekig jártak dudások kecskefejes dudával.

1

6 Az egyik mezőkövesdi dudás 1896-tól fújtatót i -J használt kecskefejes, hosszú bordós dudájához , de ez kivételnek számít. A Dunántúlon kettős sípszáras, kecskefejes, hosszú bordós, szájjal fújt dudával zenéltek. A sípszár többnyire, a bordó mindig jellegzetesen tölcséresedő végű. Ilyen 18 19 20 21 dudát Somogy vidékén , Kaposváron , a Bakony vidékén és Puszatasomorján is használtak. A Felföldön a magyar duda kettős sípszáras (9/2. ábra), kecskefejes, hosszú bordós, szájjal fújt hangszer. A sípszár és a bordó végére általában egy felfelé álló tülköt erősítettek. E terület nyugati felén a kecskefej formájú dudafej díszítésére ' 22 inkább rézberakást használtak, máshol az ónbeöntéses díszítés terjedt el. Az ún. "palóc duda" elterjedési területének jelzésére számos település felsorolható: pl. Nagykér (? , CS)

2

3, Naszvad (Nesvady, Cs.)

2

4, Bagota (Bohatá, CS.)

2

5, Ipolyság (Sahy, CS.)

2

6, Ipolyhidvég/Ipel'ské Predmostie, CS.)

2

7, Ipolykeszi Kosihy nad Ipl'om, 28 29 30 31 32 CS.; 3. kép), Borosberény , Csesztve , Romhány , Szécsény , Kishartyán , Sóshartyán

3

3, Buják

3

4. Ilyen dudatípust használtak Budapest környékén Piliscsaba

3

5, 36 37 38 39 Szentendre , Kartal , Hatvan és Monor dudásai. Az imént leírthoz hasonló a szlovák dudások hangszere is, de ők a sípszár és a bordó végére általában fémből készült tölcsért illesztenek a szarutölcsér helyett. Hunyad megyében román dudások kezén szintén kettős sípszáras, ónbeöntéses, kecskefejes, hosszú bordós, szájjal fújt dudát (cimpoi) találunk.

4

1 Hyen duda Hunyad vidékén

4

2, azon belül az Erdőhátságon

4

3 és Cserbei (Cerbal, R.; 4. kép) ill. Nagymuncsel (Muncelu Mare, R.)

4

4 falukból ismert. A Bánát keleti részén Cornereva településen egy másik román dudatípus lelhető, amely teljesen megegyezik az Olténiában használt dudatípussal. Ez a cimpoi kettős sípszáras (9/3. ábra) ^aragott dudafej nélküli, hosszú bordós és szájjal fújt duda.

4" A Bánát nyugati felén, a szerb dudások által fújt gajdé ugyancsak fara- gott dudafej nélkül készült. Ennek a dudatípusnak jellegzetessége a nagyméretű, szögletes, fából faragott tülökben (rog) végződő kettős sípszár (9/5. ábra). A 180