Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban
Mi volt a néprajztudomány célkitűzése? Módszerét és tárgyát elemző munkák mindenekelőtt a kultúra, a nép és a hagyomány fogalmát igyekeztek meghatározni. Ezek szerint a néprajztudomány a hagyományos népi kultúrát az objektív valóság kulturális jelenségeiként értelmezi. Magyarországon a nép fogalma azonosult a parasztsággal, így a népi kultúrát parasztkultúraként kell értelmeznünk, amely a legutóbbi évtizedekig jellemezte a kutatást 4 Már a 30-as években nyitás figyelhető meg, miszerint Szendrey Ákos a falut tekinti egységnek. 5 A falu rétegzettségéről beszél, amelyet Erdei Ferenc munkássága tetőz be. 6 A két világháború közötti néprajzi kutatás a nacionalista politikát kiszolgálva a parasztság idillikus képét rajzolta meg. Nem tagadták a parasztsággal érintkező rétegek kutatását sem, de csak annyiban tartották érdekesnek, amennyiben adalékot szolgál a megfogalmazott g célok elérésében. Q A néprajztudomány nagyon sokáig, mondhatni napjainkig a múltra orientált. A 60-as években felújult a vita, s egyre erősödik a jelen szociális problémái iránti érdeklődés. Olyannyira elterjedt az európai etnológiában a jelenkutatás és a nagyvárosi környezet vizsgálata, hogy a 80-as években újra terjedni kezd a történeti szemlélet. 1 0 A 80-as évekre a magyar kutatásban is erősödik a mai magyar falu néprajzi vizsgálata, a változások követése, amely mindenképpen nyitást jelent a korábbi álláspontokhoz. 1 1 A kialakuló néprajztudomány másik fő problémája: helyének meghatározása a tudományok rendszerében. Itt nem kívánok foglalkozni a néprajzon belül folyó vitákkal, az etnológia, az etnográfia és a folklorisztika megkülönböztetésével. Ez nem tartozik témánkhoz. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy e területeket egységesen értjük a néprajztudomány elnevezésen. Az egyes tudományok tárgyának és módszerének meghatározása csak más tudományokkal való összevetés alapján IIa lehetséges. Ezt fölismerve megállapították, hogy a tudományágak csak együttesen képesek a valóság adekvát visszatükrözésére. Megállapították továbbá, hogy a tudományok speciális rendszere "...végső soron ugyanannak az objektív törvényszerűségnek egy bizonyos szempontú, sok áttételen keresztül sajátosan kialakult 12 változata" - írja Szabó László. A kultúrát alakító természeti és történeti tényezőket más-más tudományok vizsgálódási körének tekintették, melyeknek csak eredményeit kell fölhasználni. A paraszti kultúrából kiszakadt kulturális elemeket a szociológia 13 vizsgálódási területének vélték. Lényegesen eltérő nézeteket képvisel Erixon már 1944-ben. A szociológiát és az etnológiát közeli rokonoknak tartja, s meghatározó, egyben elhatároló jelenségnek tekinti a kulturállis dimenziókat: a hely, az idő és a társadalom kategóriáit. A kutatásnak egyszerre kell szociológiainak és történelminek lenni mondja. 1 4 Az etnológia tárgyának az ember lelki és testi funkciói közötti 16
