Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - DEÁKY ZITA: A bába a magyar népi társadalomban a XVIII-XIX. század elején

7. A bábák interetnikus közvetítő szerepét és kapcsolatait is figyelembe kell vennünk. A bábaképzés kezdeteitől fogva többnyelvű volt. A magyar nyelv nem tudása nem volt akadálya sem a tanulásnak, sem a későbbi elhelyezkedésnek. Csak a magyar vagy a magyarok is lakta nyelvterületen kívánták meg a magyar nyelvismeretet. 8. A bába helyzetét egy adott közösségben meghatározta tudása, személyisége, intelligenciája, toleranciája és mentalitása is. Engedéllyel (oklevéllel, cédulával) vagy engedély nélkül tevékenysége ideje alatt rányomta bélyegét közössége egészségügyi kultúrájára, a demográfiai viszonyok alakulására. Ok voltak az egészségügyi szaknyelv első terjesztői, a higiéniai újítások, eljárások meghonosítói is. Hozzájárultak bizonyos hiedelem- és szokáselemek elhalványulásához és behoztak, meghonosítottak új elemeket is. A kisebb-nagyobb közösségekben (család, falu, város) a mentáihigiéniában betöltött szerepük is időről időre meghatározó lehetett. 9. 1894-ben megalakult a Magyar Bába Egyesület. 32 paragrafusában célul szakmai továbbképzést, államilag garantált fizetést, a gyermekágyi láz megszüntetését, a képzett bábák megbecsülését, jog- és pénzsegélyek kivívását tűzte. Lapjukban neves orvosok mellett a bábák is megjelentethették panaszaikat, örömeiket, fontosnak vélt gondolataikat. A 20. század első évtizedére nagyobb városainkban helyi szervezetek is létrejöttek. A Bába Egyesület lapot, kalendáriumot, egyéb ismeretterjesztő kiadványokat jelentetett meg rendszeresen, gyakorlatilag a II. világháborúig. A fentiek alapján, a teljesség igénye nélkül arra szerettem volna felhívni recens gyűjtéseim, történeti-néprajzi, levéltári kutatásaim alapján a figyelmet, hogy létezik a mikroközösségeken belül egy olyan, eddig kevésbé ismert foglalkozási ág, ugyanakkor társadalmi réteget képező csoport, a bábák csoportja, amelyet eddig vagy csak hagyományosan néprajzi szemszögből, vagy csak orvostörténeti, vagy csak levéltári szempontból vizsgáltak. A témakör forrásainak komplex kutatása rávilágított arra, hogy az eddig egyoldalúan ismert bábakép mellett milyen sokféle és szerteágazó feladata és szerepe volt a bábáknak koronként és helyenként változóan ugyan, de általános tendenciákat felmutathatóan. 152