Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - DEÁKY ZITA: A bába a magyar népi társadalomban a XVIII-XIX. század elején

A bába a magyar népi társadalomban a XVIIIXIX. század elején DEÁKY ZITA (Budapest) Korábbi munkahelyemen, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban kezdtem el foglalkozni a magyarországi bábák történeti néprajzával. Magától adódott, hogy a recens néprajzi gyűjtés mellett az orvostörténeti igen gazdag és eddig még kiaknázatlan írásos és tárgyi emlékeket felhasználjam a témakör komplex kutatásához. Ennek során az eddigi vagy csak néprajzi, vagy csak orvostörténeti szempontból vizsgált témakört a magyar népi társadalmon belül komplex módon próbáltam megközelíteni, majd az ismereteket kibővíteni. A forrásokat, irodalmakat, gyűjtéseket összegezve egy teljesebb képet kaphatunk nemcsak falvaink, városaink egészségügyi viszonyairól, hanem a hagyományos közösségek mindennapi és ünnepi világáról is. A korábbi néprajzi munkák a bába tevékenységét, személyét, szerepét mindig kiemelve az összefüggésekből csak éppen megemlítették vagy pedig hozzákapcsolták valamelyik néprajzi, történeti témakörhöz. Nem vizsgálták szerepét egy-egy közösségen belül, nem helyezték el a társadalom mindennapi életéhez kapcsolódó rendszerben. Nem vették figyelembe a közösségen belüli különleges helyzetét, megítélését és viszonyrendszerét sem. A bábaságról mint körvonalazódott, bizonyos kritériumok alapján meghatározható mesterségről, foglalkozásról Magyarországon a 18. századtól beszélhetünk, majd ez vonul végig a 19. századon át egészen az 1960-as évekig, a kórházi, szülőotthoni szülésekig. 1. A bábaság az első szabadon választott, tanult, önálló, államilag felü- gyeit és fizetett női foglalkozás (természetesen a foglalkozáson belüli rétegződésüktől 149