Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - VARRÓ ÁGNES: Specialisták a népi orvoslásban

Somlóvásárhelyre látogató körzeti orvos a felnőtt betegellátásban is felhasználta tehetségét; megtanította vele az injekciózást, beöntést, így a házi betegápolásban is részt vett. Még nyugdíjba vonulása után is fölkeresték segítségéért. Nemes Gyuláné így tekintett vissza életére, munkájára: "Nagyon szeretem a bábaságot, ha még egyszer születnék, csak ezt választanám. Nagyon szerettem a gyerekeket, sajnáltam a kismamákat, sok időt eltöltöttem velük, amit nem is lett volna muszáj, de ha ott voltam, mégse fájt annyira." Szalai Elek foghúzóról és Nemes Gyuláné bábáról szaktudásuk, gyógyító tevékenységük miatt napjainkig nagy megbecsüléssel beszélnek Somlóvásárhelyen. A falu orvosai voltak ők is, Szalai Elek a családi örökség révén kapott és autodidakta módon kifejlesztett tudását és Nemes Gyuláné a városi tanfolyamon, könyvekből szerzett ismereteit egyaránt faluközösségük javára fordították. Kettejük közül a klasszikus értelemben vett parasztorvos Szalai Elek, aki gyógyító tevékenysége mellett "főállásban" szőlőműveléssel foglalkozott, mint a somlóvásárhelyiek többsége. Nemes Gyuláné hivatása volt a bábamesterség, szakmájáról oklevéllel rendelkezik. Szalai Elek foghúzó tudományát esetlegesen, alkalmilag hálálták meg, jellemzően naturáliákkal, s nem pénzzel, míg a bába rendszeres fizetését, műszereit az állam biztosította. Képességeik, anatómiai ismereteik határait pontosan felmérték: Szalai Elek nem vállalta el a tályogos fog kihúzását, Nemes Gyuláné a nehéz, komplikált szülések esetén orvost hivatott. Tudásuk, gyakorlatilag teljesen racionális, felvilágosult egészségügyi ismeretekre, tapasztalatokra épült, de Nemes Gyuláné esetében megfigyeltem az otthonról hozott, édesanyjától hallott népi gyógymódok alkalmazását, továbbadását, népszerűsítését. Elmondása szerint például anyjától tudja, hogy a fogzásban szenvedő gyereknek egy nagy kulcsot kifőztek, hogy azt rágja. Mint létező, valós esetről beszélt a szemmel verésről, ennek megelőzésére ő maga az első felöltöztetéskor kifordítva adta az újszülöttekre az inget, s külön felhívta erre az anyák figyelmét, hogy a gyereket egyéves koráig így öltöztessék szemverés ellen. Gyakorlatában - ugyan igen csekély mértékben -, de helyet kaptak, előfordultak a népi orvoslásra jellemző úgynevezett irracionális, babonás elemek is. 147