Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - BÉRES ISTVÁN-SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Konfliktusvizsgálatok néprajzi-antropológiai módszerekkel

struktúrával bír, makroszkopikus méretek jellemzik, cselekvéseit a célracionalitás vezérli. Az utóbbi ezzel szemben úgy írható le, mint egy mikroközösség, amelynek kapcsolatrendszere helyi szintű, melyet mikroszkopikus viszonyok szőnek át, s egyfajta kommunikatív racionalitás jellemez. Ezeknek az eltérő életmintáknak a konfrontálódása vezetett végülis az ófalui eseményekhez. Mi a feladatunkat abban láttuk, hogy elősegítsük a probléma egy lehetséges megoldását azáltal, hogy egyrészt megpróbáljuk azonosítani, tetten érni ezeket az eltérő életmintákat, másrészt pedig abban, hogy a konfrontáció helyett a konszenzusra helyezzük a hangsúlyt: tehát megpróbáltuk felkutatni, melyek a sikeres kommunikáció feltételei a két közösség között. 1.2 Amit nem vizsgáltunk Néhány kérdést nagyon határozottan nem tartottunk kompetenciánkba tartozónak: így nem foglalkoztunk azzal, hogy miképpen lehet meggyőzni a faluban lakókat, hogy fogadják el a létesítményt, nem adunk erre használatos stratégiát, nem közvetítjük az Atomerőmű értékeit a falu felé, és az Atomerőművet sem kívánjuk meggyőzni a falubeliek igazáról. Ebből is látható, hogy nem a döntések befolyásolása volt a célunk - sem egyik, sem másik oldalon -, csupán azt szerettük volna elérni, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre mindkét közösség számára, amelyek esetleg elősegíthetik a problémaszituáció jobb megértését. El kívántuk kerülni a döntések befolyásolásán túl azt is, hogy adott esetben bizonyos döntések eredményét mi magunk kivitelezzük. 1.3. A módszerről Ezen kiinduló hipotézis meghatározta vizsgálataink alapvető jellegét, melyek tehát szimmetrikusak. Célunk az volt, hogy mindkét közösségben hosszabb terepmunkák során, interjúk, kérdőívek segítségével megvizsgáljuk azt, hogy mi alapján szerveződik az adott közösség, melyek azok a mögöttes értékek, amik a cselekvéseiket, tetteiket meghatározzák, hogyan értelmezik saját tetteiket, hogy tekintenek a világra, a világ egy adott részére. Úgy gondoljuk, hogy csak ezen vizsgálatok után, a különbségek pontos szemrevételezésén át, ezek tudatosításával kezdődhet meg valamifajta érdemleges kommunikáció a két közösség között. 116