Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)
Az utcanévadás története - Hatósági névadás
det valósított meg, hiába intette a kisgazdapárti Gubacsi Mihály a képviselőtestületet, hogy az utcanevek tömeges megváltoztatását nem tartja kívánatosnak, indítványa pusztába kiáltott szó maradt. Dr. Erdei János javasolta, hogy élő emberekről ne nevezzenek el utcát, és hogy állítsák vissza a régi magyaros utcaneveket, egyik előterjesztését sem fogadták el 2 3. Kiss Imre polgármester 1945 őszén a "legreakciósabb" utcanevek megváltoztatására pártközi értekezletet hívott össze, de érdektelenség miatt ezzel a feladattal az építési bizottságot kényszerült megbízni. A polgármester javaslatára 1945-ben a Horthy parkot és teret Petőfi parkra illetve térre változtatták 2 4. Az első nagyobb utcanév-változtatást 1946 augusztus 12-én hozták. Ekkor az Andrássy utcát Mikes Kelemenre, a D'Orsay Olivér utcát Posta utcára, a Báró Erdélyi utcát Kiss János tábornok utcára, az Eszterházy utcát Balog Ádámra, a Hervay István utcát Esze Tamás utcára, a Lonovics László utcát József Attilára, a Lonovics sugárutat Bajcsy Zsilinsz-ky útra, a Návay Tamás utcát Móricz Zsigmondra, a Gróf Pálffy utcát Móra Ferencre, a Pilsudszki utcát Gyóni Gézára, a Rákosi Jenő utcát Sztálin útra, a Gróf Szapáry utcát Szoboszlai Imre utcára, a Gróf Vay utcát Szántó Kovácsra, a Dessewffy teret Szabadság térre, a Návay Lajos teret Köztársaság térre, a Vertán Endre utcát Munkás utcára, a Werbőczy utcát Paraszt utcára, a Bécsi utcát Táncsics Mihályra, a Király utcát Barabanov Iván utcára változtatták"" 5. A későbbiek során alkalmi névváltoztatások történtek: a Justh Gyula utcát Április 4-re, a Megyeház utcát Felszabadulásra, az Aradit Vörös hadseregre, az Ardics utcát Farkas Imrére, az Állomás teret Kun Bélára, a Bárányos sori Landler Jenőre, a Széchenyi teret Leninre, a Teleki utcát Puskinra^, a Bálvány utcát Torma Imrére változtatták. Az ún. antiklerikális harc során a Kálvária utca Beloiannisz, a Szent János tér Görög szabadságharcosok tere nevet kapta. Olykor még az új utcanevek is módosulásra szorultak: a Sztálin utat Vörös csillagra, a Vásárhelyi utcát Malinovszkijra, majd Széchenyire, a Posta utcát Vásárhelyi Kálmánra. A névváltoztatásokat két irányból lehet megítélni: mit szüntettek meg és milyen nevek születtek. Az új nevek egy része (Bajcsy Zsilinszky, Dózsa, József Attila, Kiss János tábornok, Mikes Kelemen, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Puskin, Torma Imre) beilleszkedik az utcanévadás hagyományába; az elnevezések másik csoportja (Április 4, Felszabadulás, Vörös csillag, Vörös hadsereg) külső hatásra, központi irányelvek és elvárások szerint jött létre. Az eltörölt nevek sokkal fájdalmasabbak. Politikai baklövésnek számított a Justh Gyula név megszüntetése, hiszen a város demokratikus arculatát ő formálta leghatékonyabban. A múlt hagyományai iránti érzéketlenséget fejezte ki a Teleki utca és a Széchenyi tér nevének eltörlése. Teleki László halálát 1861-ben az egész város gyászolta, gyászmisét tartottak, templomainkban megszólaltak a harangok, valamennyi makói tanteremben kifüggesztették arcképét. A maga korában nagy hazafi volt Erdélyi Vazul, Návay Tamás és mások is. 1945 után új városrészek épültek, ennek következtében ötvenhét új utca keletkezett. Bánomban a Pipacs utca nevéhez kapcsolódva utcanév-bokor jött létre: Liliom, Jázmin, Virág, Orgona és Ibolya utcanevekkel. Soványban Diófa, Úttörő, Fejedelem és Teleki Blanka 23. uo. 1946. 13 381. 273. kgy. 24. uo. 1945. 18 020. 236. kgy. 25. uo. 15 883. 366. kgy. 26. uo. 1949. 9053. 211. kgy. 16
