Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)

Az utcanévadás története - Népi elnevezések

Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik a város története az utcanevekben. A földtani kövületekhez hasonlóan egymás fölé halmozódnak az egyes történeti korok utcanevei is. Nyugati országokban türelmesebbek az előző korok utcanév hagyományával, mi viszont hajlamosak vagyunk a minduntalan átkeresztelésekre. így hazánkban az utcanevek nem csupán a helység múltjáról vallanak, de arról a korról is, amelyben keletkeztek. Ez utóbbi az adott időszak politikai vagy ízlés felfogásával függött össze. 1848 előtt a közigazgatásban nemigen volt különösebb szerepe az utcaneveknek. A beadványokra a név alá csak annyit írtak: "makai lakos". II. József sem utcánként, hanem helységenként rendelte el a házak számozását. Giba Antal 1824-ben készült várostérképe szintén csak a házak numerusát tüntette fel. A lakosság viszont utcanevekben gondolkodott, így 1848 előtt szinte kizárólag népi utcaelnevezések születtek, csak az önkényuralom korától lett általános a hatósági utcanévadás. Népi elnevezések A népi utcanevek spontán jöttek létre és közösségi tartalommal bírtak, találóak és konkrétak, sajátos hangulatot és a nép észjárását fejezték ki. Mindenképpen a népi kultúra értékei közé tartoztak. Előfordult ugyan, hogy a közfelfogás restellte és póriasnak ítélte, ezért tűzzel-vassal irtotta. Ma már sajnáljuk megfogyatkozásukat, törekednünk is kell a meglévők őrzésére és esetleg a régi elnevezések visszaállítására. A középkori, illetve a hódoltság kori Makó utcaneveiről keveset tudunk. Az 1337. évi oklevél említi a Hod utcát, melynek egyik fele a Maros vize felé esett, másik része a Hod nevű mezőségnél összeért a Kisfalud mellett húzódó utcával, tehát észak-keleti irányú volt és a Marosból kiszakadó ér vagy fok (amelyet Reizner János a mai Nagyérrel azonosított) közelében terült el. A Hold utca végéről szórványleletként középkori kemenceszem került elő. Nincs okunk kételkedni, hogy a mai Hold utca a középkori Hod utca nyomvonalát követi. A hódoltság kori pusztulások és futások ellenére a település folytonossága, kontinuitása földrajzi és népesség vonatkozásban is bizonyítható. A török kori defterekben

1 említés történik az utcanevekről. A csanádi szandzsák 15791580-ban készült összeírásában Makó városként szerepel -ez az első adat városi rangjáról-, Velnök pusztaként, Szentlőrinc faluként. Makó a Csapó, a Hod, a Szék és a Tot utcából állt. Az összeírás az utca fogalmát szélesebben értelmezte, a mahalle-i kifejezés városnegyedet jeleni, de használja az utca kifejezést is (pl: mahalle-i Hod ucsa). Az utcák 1. Csanádi szandzsák 1579-1580. évi összeírása. Vass Előd fordítása a makói múzeum adattárában. 5