Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)

Az utcanévadás története - Hatósági névadás

törvényhatósága 1905-ben a Fejérváry-kormány kinevezését alkotmányellenesnek tartotta, ezért megtagadta Cseresnyés János főispán beiktatását, aki fegyveres karhatalommal fog­lalta el a főispáni lakást, Hervay István alispánt -aki az alkotmányosság híve volt- kato­nasággal lakoltatta ki a megyeházáról. A megye törvényhatósága -Návay Lajossal és Justh Gyulával az élen- az alispán védelmére kelt, a város pedig Hervay Istvánt díszpolgárává választotta. Nem véletlen tehát, hogy Kenyérváró főutcáját Hervay Istvánról (Esze Tamás utca) nevezték el, a mellette lévő pedig az Alkotmány nevet kapta. De ezzel a politikai szellemiséggel függhet össze az Üstökös, a Magyar, a Király és a Korona utcaelnevezés is. A soványi munkásházak Gizella utcaneve mögött Hervay István feleségének, Bánffy Gizellának a személye rejtőzik, akit szintén megviselt a meghurcoltatás. 1912-ben, a mezőhegyesi hadgyakorlat alkalmával Ferenc Ferdinánd részére Makón a DMKE épületében rendeztek be lakosztályt, amikor a trónörököst 1914-ben szerb nacio­nalisták meggyilkolták, a DMKE előtti teret róla nevezték el, majd 1922-ben a mártírhalált halt Návay Lajosról. Justh Gyulának 1917-ben bekövetkezett halálakor a 48-as olvasókör utcája, a Zöldfa utca az ő nevét vette fel. 1920-as években végrehajtott utcanyitások során keletkezett a Béke utca, a mai Posta utca kinyitásakor a D' Orsay utca. Az utóbbit a mezőhegyesi méntelep kiváló lónemesítő parancsnokáról, D'Orsay Olivérről (1841-1924) nevezték el. Miután a volt Püspökkertet a város megvásárolta, az ott kialakított teret Papp József javaslatára Horthy rémek nevezték el. Az ebből nyíló utcákat Topcsy László városi képviselő Tarnay Ivor alispánról és dr. Ni­kelszki Jenő polgármesterről indítványozta elneveztetni, de végül Hollósy Kornélia nevét vette fel 1 8. Szirbik Miklós krónikájának megjelenésekor a Berkes utcát a város történetírójáról nevezték el 1 9. Lakossági kérelemre a Pacsirta utcanevet Szilágyi Dezsőre változtatták 2 0. Vertán Endre vármegyei főjegyző kezdeményezésére 1925-27-ben épült fel a Szent­háromság - Czuczor és Ardics utcák között a róla elnevezett munkástelep. Utcái a trianoni békediktátum által elszakított területekről, városokról kapták nevüket. így született az Adria, Brassói, Fiumei, Hargita, Kassai, Késmárki, Kolozsvári, Székely, Tátra, Temesvári és Vaskapu utcanév, illetve a telep tengelyében a Vertán Endre (Munkás) utca. 1935-ben a Tavasz utcát Ady Endre, az Úri utcát Apponyi Albert, a Szép utcát Rákosi Jenő utcára változtatták. A Magyar Városok Országos Szövetsége javaslatára a magyar­lengyel barátság elmélyítése érdekében a Paradicsom (Gyóni Géza) utcát Pilsudszki tábor­nokról nevezték er 1. Észak-Erdély visszacsatolásakor Kerek György városi képviselő indítványára a Páva utcát Mátyás királyról, az Iskola utcát Szent Istvánról, a Búza utcát Szent Lászlóról nevezték el. A képviselőtestület megbízta a polgármestert, hogy -a névis­métlés elkerülésére- a Mátyás utcának adjon új nevet. Szabó Imre főmérnök -rendkívüli el­foglaltságára hivatkozva- a házszámtáblák beszerzését nem tudta végrehajtani, így az ut­canevek változtatása meghiúsult. 2 2 A hatósági utcaelnevezések 1944-ig szerves folyamatot képeztek, a hazafias szellem és a nemzeti gondolat meghatározó szerepet kapott, politikai értelemben a progresszivitás jellemezte. 1945-től a világnézeti váltás az utcanevek tekintetében is teljesen új értékren­18. Makói Városi Levéltár. Képviselőtestületi jkv. 1924. 360. kgy. Makói Friss Újság 1924. május 20. 19. Makói Városi Levéltár. Polgármesteri Hivatal. 1926. 1394. 20. uo. 1926. 2065. 148. kgy. 21. uo. 1936. 13 730. 548 kgy. 22. uo. 1940. 19 574. 427. kgy. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom