Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei 1778–1805. A Makói Múzeum Füzetei 70. (Makó, 1992)
díjintézetet létesített. Kó'szeghy Lászlót a história domusokban rideg lelkületű, kíméletlen, kegyetlen jelzőkkel illeték. Juhász Kálmán szerint határozott egyénisége és szigorú egyházias felfogása mellett derűs kedélyű, melegérzésű, mindenkin segíteni igyekvő természetű főpap volt. 4 Makó krónikása, Szirbik Miklós szerint: „Kőszeghy Ő Excellenciája alattvalóinak tiszteletét meg tudta nyerni. Különösen ékesítette őtet a mindenkihez való nyájjasság, a különböző Vallásúak eránti példás türelem, mellyet Papjaiba is annyira beléjek csepegtetett, hogy erre, és az ebből következett szép egyességre nézve a külömböző felekezetek között, a Csanádi Megyének méltán elsőséget lehet adni. Valahányszor Makóra jött, a Reformátusok oskoláját is meglátogatni, s a jelesebb előmenetelű gyerekeket megjutalmazni el nem múlatta. Ugyan ezzel érdemiette azt, hogy néki itt a Reformátusok Templomába is utolsó tisztesség tétetett 1828-dik esztendő Január 31-dik napján, én lévén az első szónok, minden rendű és vallású termédek Hallgatónak jelenlétében." 5 Az 1821. évi árvíz után utasította Giba Antal uradalmi földmérőt a szentlőrinci városrész rendezésére. Az ő javaslatára a belső legelőből kétszáz holdnyi területet hasítottak ki Újváros tovább fejlesztésére. Ennek megvalósítására csak négy évvel halála után került sor, de a püspök iránti tiszteletből azt a teret, amelyen később az újvárosi református és római katolikus templom felépült, László térnek nevezték el 6 és a tér közepén tiszteletére vörös márványkeresztet állítottak. Kőszeghy László építtette 1826-ban a püspöki rezidenciát és neki tulajdonítják az úgynevezett makói disztichont: Makó vetekszik Velence híres városával, Az tengerre épült, ennek trágya az alja. 7 Nagy egyházépítő terveihez sok pénzre volt szüksége, a volt határőrvidéki területen nem sikerült tizedszedési jogát érvényesítenie, ezt makói jobbágyain akarta behajtani. Évekig tartó heves pereskedés indult. Az úrbéri szerződés megkötése körüli harc Kőszeghy László kinevezése után kinyilvánította, hogy a status quot tudomásul veszi, azon nem kíván változtatni; és ezt nem tájékozatlanságból mondta, hiszen hosszú idő óta helynökként vezette az egyházmegyét. Időközben teljesen makói rokonsága befolyása alá került, ugyanis az uradalom jószágigazgatója, teljhatalmú vezetője, plenipotentáriusa, öccse, Kőszeghy János volt, tiszttartója pedig Kőszeghy Ignácz. II. József császár 1784-ben nemcsak helybenhagyta a Christovich Imre püspökkel kötött szerződést, de azt is meghagyta, hogy az örökös legyen és minden következő püspökre kiterjedjen. Mivel a császár halálos ágyán visszavonta rendelkezéseit, ebből az uradalom azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó szerződés nem örök. A város viszont ragaszkodott a régi szerződéshez, kinyilvánították, hogy addig, amíg attól ő felsége el nem mozdítja, el nem áll. 1802. augusztus 25-én a királyi 4 JUHÁSZ K. 1942. s SZIRBIK M. 1926. 25. ' BOROVSZKY SAMU a László teret tévesen Szent László térnek nevezi és a középkori Szent László falu helyével azonosítja. Csanádvármegye története II. 561. 7 BOROVSZKY II. 332. MFMÉ 1971. I. 172. Péter L. 1985. 32. 3