Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei 1778–1805. A Makói Múzeum Füzetei 70. (Makó, 1992)
8. A bárány dézsma teljesítése. 9. A rajméhek utáni dézsma in natura beszedése. 10. A szőlőnek piacon való árulását tiltja az uradalom, szüret előtt a tulajdonos házi szükségletre csak mértékletesen hordjon belőle haza. A város az eddigi gyakorlatnak megfelelően szín borból kívánja a dézsmát teljesíteni. 11. Külső italoknak behozatala tilos, a város a királyi rendelkezéshez tartja magát. 12. Mivel a szentlőrinci szőlőkertek területe 46 holdról 182-re emelkedett, az uraság a továbbiakban ragaszkodik a szőlő-, kukorica- és kenderföldek mostani státusához. 13. Az uraság a házak számát és a házatlan zsellérekét is meghatározza. A község kéri, hogy a vidéki lakosok beengedésével a lakosság ne szaporodjon, a törzsökös népesség növekedéséből származó adót a szerződés összegének pótlására használják fel, mivel a beszedési hiányok elkerülhetetlenek. 14. Az uraság visszaveszi a regálékat, de a három országos vásár haszonvételét meghagyja. A község kocsis lovainak és a katonaság lovainak tartására az elfoglalt területből 20 sessiót kér kiadatni. A város országos vásár alkalmával sátraiban szeretne bort méretni. 15. A házak, földek, szőlők cseréje és eladása az uraság engedélye nélkül nem történhet. 16. Az uraság kilátásba helyezi, hogy „atyai segedelmét tehetsége szerént nem fogja megtagadni". Négy éves vajúdás után, 1804. december 28-án aláírták a szerződést. A robot tekintetében a város az egy napi igás, illetve az egy napi gyalog robot megajánlását el tudta fogadtatni, a többi robot napnak megváltása viszont 24, illetve 12 krajcár maradt. A dézsma mennyisége búzából is, illetve árpából vagy zabból is 6 posonyi mérő maradt. Sikerült elérniük, hogy gabonából a dézsmát ne szalmába, hanem szemül szedjék. Kőszeghy Lászlóval kötött úrbéri szerződés ugyan lényegesen előnytelenebb volt, mint a 24 évvel korábbi. Nagy érvágásnak számított a haszonvételek visszavétele. A pereskedés során a kommunitásnak viszont sikerült érvényesítenie azt a törekvését, hogy lényegében mindennemű urbáriális in natura teendő szolgáltatásoktól szabad legyen és az urbáriumnak még az árnyékától is távol essen. A Kőszeghy Lászlóval kötött szerződés Anno 1804. die vero 28° mensis decembris az méltóságos és főtisztelendő Csanádi püspök Kőszeghy László Úr őnagysága, mint ezen tekintetes nemes Csanád vármegyebéli Makó nevezetű mezővárosnak földesura egyrészrül, másrészrül pedig ugyan Makó püspöki mezővárosnak biráji, esküttyei és közönségesen minden lakossai között az felséges királyi végső kegyelmes resolutiónak (jóváhagyásnak), melly 18° septembris 1804-dik esztendőbéli datum és 20 824dik numerus alatt az felséges királyi magyar helytartótanács által, ugyanezen tekintetes nemes Csanád vármegyéhez küldetett, itten pedig 27dik novemberbe ez hanyatló 1804dik esztendőben tartatott generális gyűlés alkalmatosságával publicáltatott és az földes uraságnak kiadatott, nyilván való értelme szerint, következendő urbarialis contractus tétetett, úgy mint l m o Minthogy már ezen felséges királyi végső kegyelmes resolutió által meghatároztatok, ezen urbarialis contractus egymás után folyandó tizenöt esztendőkre, ugyan6
