Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)

Makó történeti címere - Az eddigi kutatásokról

Makó történeti címere A makói levéltárban 1892-ben hét különböző időből származó pecsétnyomót őriztek. Ezeken a pecsét fő alakja hol kereszt, hol bitófára emlékeztető T forma, amely egyszerű vagy díszes koronába ágyazva dombon vagy éppen hármas halmon áll. A kereszt küllőin tekergőző kígyó feje a címer heraldikai jobb oldalán éppúgy feltűnik, mint a bal oldalon. A félhold egyszer török félhold képében jelenik meg, máskor emberarcúvá formálva a természet holdjaként; a felső madár hollóként vagy galambként, az alsó daru, gém vagy szintén galambként. A sok címervariáns látszólag bonyolítja a címer megértést, elemzést, különösen zavarta azokat, akik nem heraldikusként próbálkoztak vele foglalkozni. Az eddigi kutatásokról Elsőnek Thaly Kálmán írt Makó címeréről. A Koháry-féle levéltár XVII. századi rendezetlen anyagában hét pecsétre bukkant, közte egy 1658-ból származó makói papírfölzetes ostyapecsétre. Felfedezéséről 1869-ben egy kis tanulmányban számolt be. (1.) A kerek formátumú, régi húszas nagyságú pecsét fölirata: MAKÓ VARAS PETZETI. "A pecsét közepén egy kígyó által körültekergett, pálcára vagy karóra tűzött keréken holló ül, melynek rajza már a körirat betűi — nevezetesen annak kezdete és vége — közé nyúlik be. A pálca mellett jobbról ki nem vehető betű nyomain kívül egy M tisztán, s ezalatt a félhold, míg bal oldalon egy hattyú látható. Ez a pecsét egy Makó városa által Hódi Péter részére 1658. évben kiadott eredeti tanúságlevélen létezik." A rossz minőségű dombornyomat nem tette lehetővé, hogy Thaly Kálmán hiteles leírást adjon a címerről, ezért napjainkig figyelmen kívül hagyták észrevételeit, pedig ő fedezte fel elsőnek, hogy a felső madár holló. 1880. november 3-án Gyulafehérvár szabad királyi város Makó címerét és pecsétnyomóját kérte megküldeni levéltára részére. Faragó Ferenc polgármester megbízásából Galamb Péter árvaszéki pénztárnok készítette el a címer elemzését. Megállapításait egyik újabb pecsétnyomóról vonta le. Hármas halomról, ötágú koronáról, három kifelé dőlő mell vértről és T alakú bitófáról beszélt. (2.) A milleneumra készülve Major Miklós polgármester 1889-ben vetette fel a város történetének megíratását és a pecsétnyomón látható címer, valamint Makó színeinek megállapítását. A polgármester Csala Ferenc árvaszéki ülnököt bízta meg levéltári kutatásokkal, aki szintén laikusként értelmezte a címert. Molnár Albert polgári fiú iskolai igazgató a török uralom idejéből eredeztette a pecsétnyomót. A polgármesteri kezdeményezésre végül is egy szakavatott heraldikus, Tagányi Károly állított össze egy négyoldalas elemzést, melyben tisztázta címerünk eredetét, értelmezését és leírását. (3.) Ezeket a kutatási eredményeket Reizner János és Borovszky Samu is ismerte. 1969-ben Nagy Sándor levéltári kezelő egy nagyobb kéziratban foglalta össze levéltári kutatásait. (4.) Dolgozatában a csanádi püspökség és Makó városa között 5