Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)

Makó elfelejtett díszpolgárai

anyagi előhaladása terén tanúsított fáradhatatlan buzgalma, úgy a közigazgatás ügyszeretetének tapintatos és kitűnő vezetése körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért Makó város képviselőtestülete mai napon tartott közgyűlésén Makó város díszpolgárává a legnagyobb lelkesedés mellett megválasztotta, ezáltal mindazon jogokkal felruházta, melyek Makó város polgárait megilletik. Kelt Makó város képviselőtestületének 1902. évi április hó 14. napján tartott rendes közgyűlésén." (34.) * » * Az 1905 -ben zajló országos politikai küzdelmekkel függ össze HERVAY ISTVÁN alispán díszpolgárrá választása. A szövetkezett ellenzéki pártok a Fejérváry kormányt parlamenten kívül állónak, sőt alkotmányellenesnek nyilvánították és a megyei törvényhatóságokat felszólították alkotmányvédő feladataik teljesítésére, ami azt jelentette, tagadják meg az adók beszedését, az újonc állítást, a póttartalékosok behívását. Ezt a javaslatot a Ház a szabadelvű párt távollétében egyhangúlag fogadta el, de a Fejérváry kormány érvénytelennek tekintette, mivel a határozat az elnapolási kézirat kihirdetése után született. Mindenesetre országszerte, így Csanádban is rendkívüli mértékben kiéleződött a vármegyék ellenállása a kormánnyal szemben. A belügyminiszter a megyeszerte gyűlölt makói rendőrkapitányt, Cseresnyés Jánost nevezte ki Csanád vármegye főispánjává. A megye törvényhatósága megtagadta a főispán beiktatását és törvénytelennek deklarálta Cseresnyés eskütételét, aki a közgyűlési termet és a főispáni lakást fegyveres karhatalommal foglalta el. Miután Hervay István alispán nem volt hajlandó az adóbeszedés, az újoncállítás és a póttartalékosok behívása tekintetében a főispán rendelkezéseit végrehajtani, elmozdította állásából és a széképületben bírt lakásának három nap alatti elhagyását rendelte. A törvényhatósági bizottság 1906. január 4-re összehívott rendkívüli közgyűlése ragaszkodását fejezte ki az alispán iránt, az elmozdítást önkényesnek nyilvánította, hiszen az alispán a törvényhatósági bizottság utasításait hajtotta végre. Nem ismerték el felelős belügyminiszternek Kristóffy Józsefet, az általa ellenjegyzett főispáni kinevezést érvénytelennek tekintették, ezért a beiktatást megtagadták. A főispán törvénytelenül járt el a felfüggesztéskor, ugyanis az alispán az akkori törvények értelmében ki volt véve azon tisztviselők sorából, akikkel a főispán közvetlenül rendelkezhet. A megye parlamentje őszinte ragaszkodását és bizalmát fejezte ki Hervay István iránt őt továbbra is alispánként ismerték el, "ki oly híven állott helyt abban a küzdelemben, amelyet a törvényhatóság az alkotmányos védelemért folytat." Justh Gyula indítványára a törvényhatósági bizottság utasította a tiszti ügyészt, hogy bűnvádi eljárást indítson a főispán ellen a széképületnek csendőrökkel történt megszállásáért, továbbá azért, mert fegyveres erőszakkal lehetetlenné tette a közgyűlés megtartását. Návay Lajos indítványára Farkas László árvaszéki elnököt és Barna Sándor árvaszéki ülnököt, mivel közreműködtek az alispán eltávolításában, fegyelmi eljárás alá vonták és állásukból felfüggesztették. 18