Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)

Makó történeti címere - A címer értelmezése

címerváltozaton a kereszt tövénél daru, fent pedig holló szerepelt, a keresztet nem két cövek, hanem egy korona-szerű abroncs erősítette a földhöz. A heraldika szabályai szerint a madaraknak egy irányba kell nézniök. A címer értelmezése A címer szimbolikája mintegy száz év óta foglalkoztatja a makóiakat. 1866-ban egy Altenberg Gusztáv nevű kutató érdeklődésére a városi vezetés még azt a felvilágosítást adta, a címer szimbolikájának magyarázatát "a legszorgosabb fürkészés dacára sem adhatjuk". (16.) Galamb Péter árvaszéki pénztárnok 1880-ban már tudni véli, hogy a város jeligéje: Legyetek okosak mint a kígyó és szelídek, mint a galamb. Továbbá megállapította, hogy a T alak tulajdonképpen bitófát ábrázol, mert Makónak valamikor pallos joga volt. A mellvért pedig a lakók vitézségét jelenti.(17.) Major Miklós polgármester a kereszt tövénél gólyát vélt felismerni, ezért a város jeligéjét továbbfejlesztette: Legyetek okosak, mint a kígyó, szelíd mint a galamb és éberek, mint a gólya. A pallos jogot valószínűtlennek tartotta. Molnár Albert szakvéleménye alapján a polgármester a címer minden részletére igyekezett magyarázatot fűzni: "Makó városának a török uralom idejéből eredő határvárosi és nemzeti hivatást teljesítő helyzetéből feltételeztetik, miszerint a város címerének hold alakja a töröknek történt hódoltságát, a madár (galamb) hódoltságbani szelídséget, a gólya (túzok) határvárosnak éberségét, a kígyó a nemzet érdekeinek megvédéséhez kellő okosságát, ildomosságát, a kereszt a keresztény hithez való ragaszkodást, vonzalmát, a hármas domb pedig a magyar hon három bérces hegyét Tátra, Mátra, Fátra, a váracs vagy korona jelezheti a város határvidéki és hadászati tekintetéből való védelemre képes állapotát, illetőleg a magyar szent koronához való tartozandóságát."(18.) 10