Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)

Makó történeti címere - Makó címerének viszontagságos századai

eszközévé nem válhat." (11.) Ezt a határozatot Nagy Lázár uradalmi ügyvéd megóvta és ellent mondott. A város privilegizált feliratú pecsét használata tárgyában 1840. január 2-án a felséghez folyamodott. Előadták, hogy Makónak a múlt század végén a privilégiumról voltak irományai, de "nem tudván, mi módon és ki által tőlünk elraboltattak." (12.) A csatolt tanúvallomásokban a megkérdezettek valóban állították, hogy ezt a fontos, nagy pecséttel ellátott iratot egy fényes dobozban tartották, ennek első sorai arany betűkkel voltak írva. Azt is hangsúlyozták, hogy Makót 1715-től nevezték szabad és privilegialt városnak. Privilegium feliratú pecsétet először 1780-ban, Chrisztovich Imre csanádi püspökkel kötött szerződésen, majd folyamatosan a fontosabb iratokon használták. Megfelelő bizonyítás hiányában a pecsét-per elutasító válasszal fejeződött be. Szenvedélyektől teljesen mentes volt a millenium előtti címermozgalom. 1889-ben Major Miklós polgármester a városi tanács ülésén vetette fel a pecsétnyomón látható címer megismerésének gondolatát, amelyet Makó város múltjának feltárásával is egybe kívánt kötni. A tanács által elfogadott indítványát megküldte Széli Ákos országgyűlési képviselőnek, dr. Kun László apátplébánosnak, Szeremlei Sámuel hódmezővásárhelyi református lelkésznek, Molnár Albert polgári fiú iskolai igazgatónak és Szöllősi Antal református lelkésznek. Levéltári kutatásokkal pedig Csala Ferenc árvaszéki ülnököt bízta meg. Szeiemlei Sámuel az országos levéltárban rátalált az 1615. és 1617 évi "ritka szépségű és tökéletesen tiszta lenyomató" (13.) régi címerre. Major Miklós a belügyminisztertől kérte a címer törvényes és szabatos megállapítását. A válasz egyértelmű: illetékes helyen tudományos kivizsgálást kell végezni. A város feje a Magyar Történelmi Társulat titkárához, Szilágyi Sándorhoz fordult, aki a megkeresést 1892. április 15-én a használatba veendő címer hiteles megállapítása végett — a felküldött hét viaszpecséttel együtt — dr. Fejérpataky Lászlóhoz, aki a szakmai elemzést Tagányi Károly választmányi tagra bízta. Tagányi kitűnő leírása máig az egyetlen szakavatott összegzés Makó címeréről. (14.) A Heraldikai Társaság nemcsak az elemzést végezte el, de — tízforintos számlát mellékelve — Malahovszky Nándorral megfestette, sőt a pecsét véséséhez meg is rajzoltatta a címert. Tagányi címerleírása alapján a belügyminiszter engedélyezte a címer és Makó színeinek (veres—kék) használatát. A város vésnökkel elkészíttette a pecsétnyomót és Fekete Dániel református tanítóval nagy méretben megfestette a város címerét.(15.) Az 1960-as évek végén hazánkban egy sajátos címer-mozgalom bontakozott ki. Ez Makót sem kerülte el. A diákok rajzórákon és szakkörökben város - címert 8