Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Erdei Ferenc a nyugati tanulmányút után

E könyv kalandos sorsát nem követjük nyomon, s tudományos hozadékával sem foglalkozunk. Azt azonban a dolgozat témája szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy Erdei — amikor csak szabad ideje engedi — tovább dolgozik e könyvön, előfizetőket is gyűjt. A téma még 1937 májusában is visszatér Ortutayval folytatott levelezésében

1

0, a kézirat azonban — amely közben átmenetileg el is kallódott — akkor sem ér célba; a teljes mű csak halálát követően, 1982-ben lát napvilágot

1

1. Ismerve e monográfia rendhagyó értékeit, e tény tanúsítja: Erdei ekkor még marginális helyzetben van; a háló, amely a megyei és fővárosi befolyásos körökkel összekapcsolja, ritka szövésű, referenciaköre szűkös. Mégis, e kézirat is, amelynek fejezetei — mindenekelőtt Reitzer Béla közvetítésével — több szerkesztőhöz, közíróhoz eljutottak, szerepet játszott abban, hogy a Válasz-kör s személy szerint Sárközi György felfigyelt Erdei Ferenc tehetségére. Erdei Ferenc és Sárközi György levelezése teljességében nem őrződött meg. Ám a kevés megmaradt levél között található egy viszonylag korai, 1936. áprilisi keltezésű, méghozzá egy olyan vállalkozás tárgyában, amely Erdei Ferenc pályája és a Márciusi Fronthoz való későbbi kapcsolódása szempontjából meghatározónak bizonyult: „Kedves Barátom, a ,Magyarország földje és népe' című sorozat írói e hét péntekjén, 24-én délután 6 órakor az Athenaeum könyvkiadó-osztályának helyiségében (VII. Miksa u. 8. fszt.) megbeszélést tartanak a közös irányelvek megállapítása céljából. Erre a megbeszélésre okvetlenül elvár igaz híved Sárközi György

1

2." E sorozat keletkezésének megvan a maga legendáriuma; nem e helyen kívánjuk tisztázni a részleteket, eloszlatni a félreértéseket. A legfontosabb dátumok pontosítása azonban a sorozat és a mozgalom története szempontjából nem mellőzhető. Féja Géza visszaemlékezéseiben ugyanis 1936 kora nyarának egy délelőttjét jelöli meg a találkozás időpontjaként. Igaz, önéletrajzában egy, a Sárközivel folytatott négyszemközti beszélgetésre emlékezik: „Nézd, a magyar valóság feltárása ötletszerűen folyik, végre össze kell fognunk a sok becsületes, de szertefutó szándékot. Elég volt immár a portyázásból, tíz részre osztottam Magyarországot, tárjuk fel minden baját és kérdését. Bizonnyal cselekedet lesz ez és megfellebbezhetetlen ítélet... Mi lesz a sorozat címe? — kérdeztem — Magyarország felfedezése.

1

3" Boldizsár Iván 1936 júniusára teszi a találkozó napját, ám ő még a részletekre is emlékezik: például kinél hagyott Sárközi számára üzenetet; hogyan beszélték meg telefonon a találkozást „tíz perccel tíz óra előtt", hogyan várakozott az Erzsébet körút 5. számú ház előtt: „ott, ahol a kapu oldalán ma Sárközi György emléktáblája függ".

1

4 S további változatokat is idézhetnénk. Bizonyos azonban, hogy miközben különkülön is szót válthattak, Sárközi ugyanazt a nyomtatványos meghívót küldte el a tíz kiszemelt írónak: Illyés Gyulának, Kovács Imrének, Németh Lászlónak, Szabó Zoltánnak, Erdei Ferencnek, Veres Péternek, Ortutay Gyulának, Kerék Mihálynak, Boldizsár Ivánnak, Erdős Jenőnek. A tájegységek felosztásáról pedig közösen állapodtak meg. Az időpont azonban kérdéses, s témánk szempontjából is fontos. 1

0 „Szóljunk ellenben az én mezővárosom sorsáról. Most szedem össze az előfizetési íveket. Lesz ötven előfizető Makóról. Te is Pesten légy szíves szedd össze... Most már te is tégy, amit csak megtehetsz, hogy a nyomda fogjon hozzá a szedéshez." Erdei Ferenc levele Ortutay Gyulához. Makó, 1937. május 7. Levelezés: 96. 1

1 Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. Makó, 1982. A Makói Múzeum Füzetei: 27. 1

2 Sárközi György levele Erdei Ferenchez. Bp. 1936. április 20. Levelezés. 104. 1

3 Féja Géza: Szabad csapat. Életregény. Bp. 1965. 382—383. old. 1

4 Boldizsár Iván: A lebegők. Bp. 1989. 414. old. 5