Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása
Az „elöljáró szöveg" első' változatát — figyelembe véve a vázlattal kapcsolatos reflexiókat — még januárban elkészítette Erdei. E fogalmazvány már tartalmazta a megjelentetett program számos elemét, ám terjedelmesebb, s nem kísérli meg tételesen az 1937 márciusában deklarált 12 pont újrafogalmazását. Ezt egy külön fogalmazvány tartalmazta. A véletlenek szerencsés egybejátszása következtében megőrződtek az „elöljáró szöveg" s a módosított 12 pont változatai, s számos utalás azon elvi jelentőségű vitákra, reflexiókra, amelyek eredményeként a végső — a Válasz 1938. áprilisi számában publikált — változat megszületett. 19 7 Tekintettel a dokumentumok forrásértékére, a függelékben teljes terjedelemben közöljük a korábban hozzáférhetetlen szövegvariánsokat. Ily módon pontosabban rekonstruálható nemcsak a végleges szöveg kialakulásfolyamata, de mindenki számára értelmezhetőbbé válnak azok a vitakérdések, amelyekre a fennmaradt — s a továbbiakban idézendő — levelekből, reflexiókból következtethetünk. Erdei az első hétoldalas szövegváltozatban — valószínűsíthetően Bibó közreműködésével — hasznosította a makói vita tanulságait és a korábban elkészített vázlattal kapcsolatos reflexiókat. E változat még tagolatlanul tartalmazza a mozgalom — amelyet Erdei egyértelműen irodalmi mozgalomként jellemez — rövid értékelését s azokat a szociális, politikai, eszmei indítékokat, amelyek a Márciusi Front politikai mozgalommá való továbbfejlesztését indokolják. Gondolatmenete e ponton rárímel decemberi cikkére, jóllehet — a konszenzus érdekében — kategorikusadban fogalmaz: „a Front az adott helyzetben nem kíván politikai párttá válni." Az érvelés azonban részben módosul, amit a vitákon túl a kül- és belpolitikai helyzet változása (anschluss, Imrédy pozícióinak erősödése a Nemzeti Egység Pártban, Szálasi előretörése) is magyaráz. A politikai mozgalom jellegét és a programadás szükségességét elemző rész — néhány a politikai palettán található mozgalmak pontosabbm inősítését szolgáló kisebb javítástól, stiláris módosítástól eltekintve — érdemben egyezik a publikált változattal. Egy bekezdés azonban teljességgel elmaradt, s e tényt — mint az a levelezésből is rekonstruálható — a politikai helyzet megítélésével kapcsolatos nézetkülönbségek magyarázzák. E bekezdés a következőket tartalmazta: „Nem alakul párttá a Márciusi Front azért sem, mert ma teljes a bizonytalanság politikai viszonyainkban és minden pártmozgalmat, ha az nem NEP (Nemzeti Egység Pártja — H. T.( vagy nyilas agitáció, közigazgatási elnyomás fojt meg. Most esedékes annak eldőlte, hogy állami életünk kevés és megszorított szabadságnak vagy a szabadság teljes hiányának az állapotába kerül. Ezt a döntést nekünk meg kell várnunk s a lehetőségek szűkülése vagy kiterjedése fogja megszabni tevékenységünk további útját." 19 8 Nem azonosították ily módon a kormányon belüli jobboldalt a szélsőjobboldali ellenzéki pártokkal s számoltak annak lehetőségével, hogy a kormányból kiszorult konzervatív-legitimista csoportok a konstitucionális megoldást támogató kormányzati erők (Keresztes-Fischer, Teleki) hátországául szolgálnak. Akárcsak korábban Gömbös Gyula, Imrédy is alábecsülte e jelentős financiális hátországgal rendelkező „láthatatlan koalíciót", terveiket — igaz, eltérő feltételek között — ezért nem tudták maradéktalanul megvalósítani. E helyzeti adottságokat számba véve reménykedtek Bibó és barátai a korlátozott játéktér megőrzésének lehetőségében, s csak a totalitáriánus irányzat felülkerekedése esetén ítélték harcuk legális folyta19 7 Mit kíván a Magyar nép (A Márciusi Front programja). Válasz, 1938. április. 198 a Márciusi Front 1938-as kiáltványának tervezete. Első változat 1938. január (?). Másolat ELTE Szociológiai Intézet Kézirattár. (Lásd Függelék: 4.) 54
