Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása

Ám ezen kiigazítások nem bizonyultak elégségesnek: a Fronttal aktív kapcsolat­ban állók szerepeltetését — függetlenül a rendező' szerv elismertségétől vagy manifesz­tált céljaitól — 1938 tavaszán már az esetek többségében — nem engedélyezték. Sőt Makón például —1938. február 20-án — feltételezhetően a helyi hatalmasságok túlbuz­góságából a Front mérsékelt szárnyához tartozó s a Kisgazda Párt támogatását élve­ző Kerék Mihály előadása maradt el. Erdei Ferenc Debrecenben, Kiskunfélegyházán szerepelt volna íróbarátaival, ám egyik rendezvényre sem kapták meg a hatósági engedélyt. 17 9 A Márciusi Front megosztására, megbénítására irányuló erőfeszítések­nek azonban mindezen lépések még csak a nyitófejezetét jelentették; a Front történeté­nek egy fontos fejezete még előttünk áll. A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása Erdei Ferenc reményei ellenére nem tudta befejezni a Parasztokat, s visszatért Makóra. Nem várta a családi otthon melege: édesanyja halálát követően a „három férfi": apja, öccse és saját útja háromfelé ágazott — csak később Szigetszentmiklóson találnak újra egymásra —, Erdei kezdetben albérletben lakik. Kapcsolatuk Diós­szilágyi Évával meghittebbé válik, de korántsem kiegyensúlyozott. Jóllehet az eljegy­zésre csak március 15-én került sor, februártól Diósszilágyi Sámueléknál kap külön bejáratú szobát. A Parasztokat itt fejezi be, s innen bonyolítja levelezését. A szerelem, az azonosulás vágya és az idegenségtudat egyszerre jellemzi kap­csolatukat. Levelei és Diósszilágyi Éva évtizedek távlatából is szeretettel, finom tapintattal felidézett szavai tanúskodnak erről. 18 0 Erdei Ferenc és a család kapcsolatát jellemezve arra a tényre is emlékeztetnünk kell, hogy Diósszilágyi Sámuelt Erdei a citoyeneszmény letéteményesének tartotta, testközelből ugyanakkor a család létformája, szokásai sejtidegenek voltak számára. S a másik oldalon: az eljegyzést a „makói urak" körében úgy kommentálták: „Samu bácsi lánya rangon aluli házasságra készül." 18 1 Erdei budapesti kapcsolatai ez idő tájt sem lazulnak, jóllehet a kommunikáciió nehezebbé válik. Baráti körének a Márciusi Front iránti elkötelezettsége nem szün k meg — sőt mint látni fogjuk, Bibó István és Reitzer Béla esetében a végjátékban a tennivalók megsokszorozódnak —, többen új folyóirat, esetleg Irodalmi-Művészeti Szövetkezet alapításán törik fejüket. Az e vállalkozásokkal kapcsolatos tervek számos részlete ismert. A tervezésben, tárgyalásokban részt vevők köre: Borbély Mihály, Bibó István, Reitzer Béla, Birg­bauer Virgil, Keszthelyi Nándor, a volt szegedi kollégisták Ortutay köré tömörülő csoportja, és az Egyetemi Kör tagjai közül Lengyel Balázs, Tettamanti Károly. Terveik megvalósítását — egyebek mellett — pénzhiány akadályozta. Mecénást találtak ugyanis, ám a támogatás elfogadása olyan kötelezettségekkel vagy minősí­tésekkel társul, amelyet egységesen nem vállaltak. Ezért a tárgyalások e baráti kört is megosztották, s testközelbe hozták az ún. zsidókérdést, amelyet e körben korábban nem tematizáltak. A laza szálakkal egymáshoz kötődő baráti csoportok tagjainak többsége egyéb­ként ezen időszakban Erdei Ferencet a leendő tömörülés szellemi vezetőjének tekin­17 9 Borbándy Gvula, i. m. 265. old. 18 0 Forrás, 1988. 1. sz. 74—77. old.; Papp Zoltán, i. m. 20—22. old. 18 1 Papp Zoltán, i. m. 22. old. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom