Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A Márciusi Front zászlóbontása
paraszt réteget jelent, amely ki akar kelni önmagából: polgárosodni akar, vagy elpusztulni". 6 7 Ha a tények értelmezésében kimutathatók is eltérések, a Futóhomok állapotrajza, alaphangja beilleszkedik abba a sorba, amelyet a sorozat megindulása eló'tt Illyés Gyula Puszták népe, Szabó Zoltán és Kovács Imre, a Szolgálat és írás Munkaközösség gondozásában megjelent, A tardi helyzet, a Néma forradalom című könyve, illetve a Magyarország felfedezése-sorozat első kötete, Féja Viharsarokba képviselt, azt ti., hogy a parasztok, zsellérek, uradalmi cselédek helyzete tarthatatlan, azon változtatni kell. Ám e művek parasztjai kiszolgáltatottak, s ha lázadnak is, Erdei Futóhomokja — a „néma forradalom" végkifejlete, az önpusztítás — azt sugallja: van esély; az alföldi mezővárosok polgárparasztjai a változtatások szubjektumaivá öntudatosodhatnak, annak népi bázisát képezhetik. S ez volt — túl a megfogalmazás módszertani sajátosságán — Erdei legszemélyesebb hozzájárulása a Márciusi Front cselekvési stratégiájához, programelképzeléseihez. A Futóhomok a legjobb időben jelent meg. A Márciusi Front körüli viták felkeltették az érdeklődést, a már napvilágot látott szociográfiák — illetve azok egymást követő gyors második kiadása — olvasótábort teremtettek. A folyóirat-fogadtatás ugyanakkor hűen tükrözte a politikai-ideológiai szféra tagoltságát. A népi írói mozgalom vezető egyéniségei közül Féja Géza és Szabó Zoltán alig néhány nappal a könyv megjelenését követően befolyásos lapok hasábjain írtak recenziót a FutóhomokróL 5 8 Mindkét recenzió érdemi elemzést ad: miközben felhívja a figyelmet Erdei erényeire, közvetíti könyvének politikai üzenetét is. Különösen plasztikusan emeli ki, idézi fel a rendező elveket — a recenzens szavaival: a „kulcsmozzanatokat" — az Erdeihez politikailag ekkor legközelebb álló Féja. Mint írja, Erdeit három lényeges szempont vezérli: a történetiség, a polgárosodó mezővárosok dinamizáló szerepe, „az egyes társadalmi rétegek — tegyük hozzá: mindenekelőtt vagy kizárólagosan a parasztság — belső összetételének, árnyalatainak pontos és részletes rajza". ... „Valósággal epikus bőségben, de éles ellenőrző lencse alatt hullámzik előttünk a nagy lapály egész parasztsága." 5 9 Meleg hangú írásban méltatta Erdei művét Móricz Zsigmond is, s az ő szava — irodalmi rangja miatt is, s mert nem tartozott Erdei szűkebb köréhez — különös súllyal estek latba. 6 0 A Válasz Reitzer Béla gondolatilag kiérlelt, módszertani kérdésekre összpontosító finom elemzését, a Magyarország és a Református Élet pedig Kerék Mihály egyegy recenzióját közölte. 6 1 Nem reagált viszont a Front szűkebb vezérkarából a Futóhomok megjelenésére Kovács Imre, Illyés Gyula, Veres Péter, illetve a Válasz-körtől akkoriban eltávolodó Németh László. 6 7 Erdei Ferenc: Futóhomok. Bp. 1937. 54—56. old. 5 8 Féja Géza. Magyarország, május 9., 11. old.; Szabó Zoltán. Uo. május 9. 9—10. old. 5 9 Féja Géza, i. m. 11 old. 6 0 „Térképfelvételeket ad a meglévőről — írta Móricz Zsigmond —, egy tanult és képzett szociológus agyvelejével: kitűnően, paraszt módjára ért hozzá, hogy tényeket illusztráljon és semmi reflexiót ne fűzzön a legkiválóbb adalékokhoz sem... Hogy ő mit hisz, azt nem tudom mondatokban idézni, csak a tárgyalás szelleme, a vonalvezetése árulja el mély és bensőséges faj-, sőt emberszeretetét. Míg Féja idealizmusában mint lírai vallomást közli kutatásának minden konzekvenciáját, addig a Féjánál tíz évvel fiatalabb ember zárkózott, mint a természet, s ugyanolyan erőket is sejtet." — Móricz Zsigmond. Magyarország felfedezése. Az Est. 1937. május 12. 9. old. 8 1 Reitzer Béla, Válasz, Kerék Mihály, Magyarország. 1937. június 26. 1. old.; Református Élet, október 2. 18
