Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A Márciusi Front zászlóbontása
„Önmagával meghasonlott világrendben, önmagával ez ideig tisztában nem jött országban élünk és úgy érezzük, hitet kell tennünk emberségünk és magyarságunk mellett. Erre kötelez bennünket március nagy öröksége, mert minden március a minden idők magyar ifjúsága számára a tetemrehívás hónapja, amikor az első március számon kéri az új márciusokat, az elsikkasztott március szellemi örökségét, hogy felemeljük és követeljük: 1. Az ország demokratikus átalakítását. 2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot. 3. Az általános, egyenlő és titkos, minden korrektívum nélküli választójogot. 4. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását: országgyűlési képviselő ne vállalhasson igazgatósági, érdekképviseleti stb. tagságot. 5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását. 6. A bankok, kartelek és monopóliumok magyarságsorvasztó uralmának megszüntetését. 7. A progresszív adórendszer bevezetését. 8. A munkát minden dolgozni akaró magyar számára: a 40 órás munkahét bevezetését a szellemi és fizikai munkában egyaránt, az álláshalmozás és a mamutjövedelmek megszüntetését. 9. A minimális munkabérek megállapítását a biológiai létminimum felett. 10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát. 11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és a minőségi szelekció bevezetését. 12. A magyar revíziót: a dunavölgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a dunavölgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását. Márciusi Front." 5 3 A baloldali plebejus közvélemény pozitívan fogadta a Márciusi Front színrelépését, a kiáltvány hangütését. 5 4 A Frontnak a demokrácia eszmeköre iránti elkötelezettségét liberálisok, demokraták, szocialisták és kommunista közírók egyaránt üdvözölték. Szerepet játszott ebben a militáns jobboldali tüntetőkkel való szembesülés és a haza-haladás, nemzet-nemzetköziség problémakörének szintézisére irányuló kísérlet őszintesége. A pozitív visszhang és néhány nagyszerű kezdemény ellenére a Kiáltvány nem tudott olyan energiatartalékokat indukálni, amely egy országos mozgalom kiépítéséhez elégséges lett volna. Viszonylag széles, önálló arculattal rendelkező filiálét csak Debrecenben sikerült létrehozni: a többi kísérlet — így a pécsi, győri, szegedi — megkésve indult, s jóllehet az írók fellépésének intellektuális hatása erőteljes volt, a szervezeti kezdeményekből nem lett mozgalom. A makói visszhang ilyen értelemben tipikusnak tekinthető. A napilapok kezdeti lelkes beszámolói egyidejűleg híradások a jobboldali előretörésről. A Márciusi Front tevékenységével kapcsolatban pedig a csend, legalábbis októberig, amikor egy rövid időre otthont ad a Front sok vonatkozásban sorsdöntőnek bizonyuló tanácskozásának — de ez egy későbbi történet. Maga Erdei, jóllehet a Front fővárosi aktivistáival kapcsolatba kerül — a kapcsolatfelvétel dokumentumaira s az azokban körvonalazott tervekre még visszatérünk 5 3 Márciusi Ifjúság. Válasz. 1937. 4. sz. 256. old. A 12 pontot bevezető gondolatok a Márciusi Front szórólapján is olvashatók voltak, s azokat Kovács Imre fel is olvasta. Lásd: Salamon Konrád: Márciusi Front, 27. old. 8 4 A fogadtatásról lásd Salamon Konrád i. m. 31—41. old. 15
