Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
Függelék - A Márciusi Front 1938. évi programjának Bibó István és Reitzer Béla által elkészített ponttervezete
képesség növelését (a fogyasztóképesség növelését kihúzva B. I.) és az igazságtalan adórendszer szociális reformját. 8. Az osztályszellemű társadalomvezetés megszüntetését: a magyar nép egészére terjedő, úri származástól és foglalkozástól független emberideál kialakítását s a társadalom népi szellemű vezetésének a magyar nép legjobbjai számára való biztosítását. 9. A magyarság vezetőszerepét a magyar társadalom egész (társadalom egész szavak kihúzva, javítva: élet minden — B. I.) területén: a német és zsidó öntudatú kisebbség számára a kisebbségi jogok teljességét, a valóságos beolvadás teljes megbecsülését, de a beolvadás mellett külön érdekvédelmet folytató beolvadt németek és zsidók (beolvadt németek és zsidók szavak kihúzva, javítva: német és zsidó eredetű rétegek — B. I.) közéleti vezető szerepének és hangoskodásának (és hangoskodásának kifejezés kihúzva, helyette: és hatalmi helyzetének — B. I.) a megszüntetését. 10. A népi gyökerű, egyetemes magyar nemzetnevelést: kötelező, ingyenes és mindenkire kiterjedő egyöntetű iskoláztatást 14 éves korig, azután pedig minden élethivatás számára magasfokú szakképzést, különösen a mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztését, az egyetemeknek (az egyetemek felszabadítását — B. I.) a tudományos kutatás és a legmagasabb tudományos nevelés számára való felszabadítását (kihúzva: való felszabadítását — B. I.) a magyar nevelésszervezet önkormányzatát, a az állami és társadalmi élet minden területén minőségi szelekciót. 11. Népi gyökerű, egyetemes és európai magyar kultúra kifejlesztését: a magyar szellemi élet megszabadítását a korszerűtlen (korszerűtlen helyett fejlődést akadályozó — B. I.) úri szemlélet és az idegen (az idegen helyett a magyarság számára terméketlen német és zsidó — B. I.) kultúrhatás alól, új magyar kultúrközösség kialakítását, a parasztság és munkásság teljes szellemi bekapcsolódásával (a parasztság szótól kihúzva, betoldva mely a parasztságnak magasrendű, a várossal egybekapcsolt, de a földtől el nem szakadt életet tesz lehetővé s a középkelet-európai parasztnépek kulturális közösségét készíti elő — B. I.). Új pont: 12. A szolgalelkűség szellemének kiirtását a magyar közéletből: Olyan gerinces közszellemet, mely minden tekintélyt a teljesítmény állandó próbája és a nyilvánosság bírálata alá helyez és olyan közigazgatási és társadalmi berendezkedést, mely leveszi a hatalom előtti meghunyászkodás kényszerét a magyar értelmiség, a magyar parasztság és a magyar munkásság válláról. (B. I.) Javasolt sorrend: 2. Demokrácia. 3. Föld. 4. Tőke. 5. Életnívó. 6. Munka. 7. Szövetkezet. 12. Szolgalelkűség. 8. Urak. 9. Kisebbségek. 10. Nevelés. 11. Kultúra. 1. Revízió. 37 7 27 7 A gipirat m isolata az ELTE Szociológiai Intézetének Kézirattárában. 133
