Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Felbomlás és záróakkord

Illyés egyébként a lap szerzőgárdáját — naplójegyzetének tanúsága szerint — a Frontnál szélesebb körre kívánta alapozni. 34 0 Illyés ezen akciójának visszhangját nem ismerjük, azonban ő maga a Márciusi Front kiáltványát követő repressziók időszakában egyértelműen szolidáris a Front vezetőivel, s jóllehet a szövegezésben nem játszott aktív szerepet, vállalja az elítéltetést. Illyés ugyanakkor nem vállal a Front vezetésében aktívabb szerepet: tágabb hori­zontú szellemi tömörülés, színtézis megteremtésének lehetősége foglalkoztatja. A kormány kezdeményezéseinek megítélése visszatérően vitatéma 1938 késő tavaszán, azonban a Front vezetésén belül élesebben exponálódik a Kisgazdapárthoz való viszony: a belépés, a fúzió, a felolvadás. E kérdésben a viták mindenekelőtt Féja Géza, Kovács Imre és Erdei között éleződnek ki. A kérdésnek van előtörténete: emlékeztetek Féja Géza és Könyves-Kolonics József 1937. május, illetve novemberi levélváltására. 1938 tavaszán azonban újra elő­térbe került a kérdés. Féja visszaemlékezése szerint ennek apropójául az szolgált, hogy Eckhardt — a legitimistákkal való flörtjét követően — 1938 márciusában „bal­felé is próbálkozott" nyitni.,, 1938-ban — írja Féja — a népi írókkal meg akarta csi­nálni a Kisgazda Párt balszárnyát. Mint bizalmasan közölte, ,velünk megerősödve tudna komoly küzdelmet indítani' az esedékes reformokért. A népi írók közül Erdei­vel és velem tárgyalt. A kísérlet némi reményt adott volna arra, hogy a seszínű Kis­gazdapártból vagy legalább haladóbb elemeiből parasztpártot alakítsunk." 34 1 A tárgyalások során újólag felmerült, hogy a belépési szándékot egyeztetni kell a Függetlenségi Kossuth-Párttal, mindenekelőtt annak erős paraszti bázissal rendelkező makói szervezetével. Féja Géza 1938 februárjában tájékoztatta elképzeléseiről Köny­ves-Kolonics Józsefet: „Kedves Józsi Bátyám! Erdei Feri ittlétekor fontos politikai megbeszélésünk volt Eckhardt Tiborral. Régóta aktuális volt ez a dolog, mert az egész Márciusi Front politikai szempontból a levegőben lógott... Arra semmi remény sincsen, hogy önálló gyakorlati politikai mozgalmat indíthassunk. Csakis parlamenti képviselettel bíró párt kap gyűlésengedélyt, a választást a parlamenti képviselettel nem rendelkező 34 0 „Kérdéseire ismét el kellett mondanom, milyennek szeretném. A szellem legmagasabb igaz­ságát összekötni a legalacsonyabb népréteg igazságával, a kettő azonos. — Erre ön alkalmas is volna. — Komolyan, szakértően feltárni a szociális bajokat, a nép ügyéért beszélni. A múlt és jelen összevetéséből kifürkészni a titkot: mi a magyar, mi kell neki. — Ez igazán szép. — Az előttünk járó nemzedékből Babitsra, Szekfűre gondoltam, vezércikkírásra. Babits a szellem szempontjából szólna az eseményekhez. Szekfű történelmi szempontból, sub specie aeterni­tatis beszélne a jelenről. Babitscsal már megállapodtam. — Szekfűvel nehéz dolga lesz. — Megpróbálom. A saját nemzedékemből Cs. Szabóra gondoltam. — A rádiósra? — Igen. Aztán Németh Lászlóra. Ismeri már. — Személyesen nem. Az a kép van előttem, ahogy ön beszélt róla hajdan. — Megpróbálom vele is, bár nehéz lesz. Aztán a szociográfusokkal, a komolyabbakkal. Szabó Zoltánnal, aki a Tardi helyzetei írta. — Ismerem. — Erdei, a Futóhomokot. Tamásit felhoznánk Erdélyből. Vagy írna onnan. Vannak emberek, akiknek képességét csak én ismerem. Nagy Lajos, például. Tersánszky. Ezeknek biztatás kell, hogy megmutassák, mit tudnak. Elhoznám Illés Endrét is. Találnék talán embert a munkáskérdésre is. Nagy problémám a népiesek ügye, akikben több a buzgalom, mint a tudás. Nevelni kellene őket. A másik nagy problémám: vannak kitűnő zsidó írók, akiket szégyellnék kihagyni a kultúra szolgá latából, nagy érdemei vannak." I. m., uo. 34 1 Féja Géza: A félember. In: Lapszélre. Bp. 1982. 168—169. old. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom