Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 66. (Makó, 1990)

Népviselet

7. kép 8. kép viseletet. Jellegzetesség az alsó és a felső mellénygomb begombolása. A bő gatyát fehér kötény takarja. Ez a kötő akkor is fel van kötve, ha otthon egy ingben, gatyában dolgoznak vagy a ház előtt ülnek. Harmincnégy éves menyecske (5. kép) fekete, selyem alapú, tarka virágos fejkendővel. Kendője alól élesen kilátszik a kontyot övező fityula jellegzetes alakja. Ruhája egészen fehér. A testhezálló és a szoknya fodrai fehér hímzéssel vannak díszítve. Kötője sötétebb kék. Lábán harisnya és cipő. Az előbbi menyecske ruházatától csak a színben különbözik. Szabálynak látszik, hogy a fiatalok világos, az öregebbek sötét színű ruházatot viselnek. Harminc éves menyecske (6. kép) fején az elmaradhatatlan fityulával. A fityula a lakodalom napján ünnepélyes formák közt kerül az új menyecske fejére, s attól kezdve a sírig elkíséri. Ha otthon dolgozik vagy utcán, templomban bekötött fejjel megjelenik, a fityula mindég a fején van. Fekete selyemből készült beleszőtt piros vagy tarka virágokkal. Felső testét fehér testhezálló fedi, melynek ujjai, gallérja és csípő alatt elterülő szegélye fehér hímzéssel van kivarrva. A fehér hímzést általában nagyon szeretik. Az imakönyvtakaró is fehér hímzéssel készült. A régi viseletben járók ma is nagy imakönyvvel és olvasóval járnak a templomba. Legjobban elterjedt imakönyv az: „Igaz isteni szeretetnek harmatjából növekedett drága kövekkel kirakott Aranykorona." Ebbe jegyzik be a családi eseményeket és még a koporsóba is beteszik. 12