Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Magyar ellentámadások Makó visszavételéért
zárása volt. A magyar egységek ezen a napon több oldalról is támadták a várost, ezért a vezetés erősen bízott a Makóra bezárt szovjet erők legyőzésében. 19 1 A városban és környékén harcoló Voznyeszenszkij hadosztály ezredei feszült helyzetbe kerültek. A 767. ezred már közvetlenül a várost védte, parancsnoksága is a városban volt. A 799. ezred a várost északkeletről övező, a földeáki úttól kezdődő — Igási úti—Rákosi úti, Királyhegyes alatti területeken harcolt, az ezredparancsnok harcálláspontja az Igási út melletti Görbe- tanyán volt. A 795. lövészezred Csanádpalotát és környékét védte, központja a községben volt. Ezen a területen ekkor nem voltak harcok. A hadosztály parancsnoksága Magyarcsanád közelébe települt. Szeptember 30-án éjszaka a Földeákon állomásozó magyar egység felfogott egy szovjet rádió üzenetet, melyben a 228. hadosztály parancsnoka sürgős segítséget kért, mert ellenkező esetben nem tudja tartani a várost. A segítség hamarosan megérkezett. A vásártérre eljutott magyar egységet a palotai úton közeledő két harckocsi támadta meg. A vásártéri barakkból tüzelő honvédek feje fölül az egyik tank szétlőtte a barakkot. A menekülőket a harckocsik bekerítették és fogságba ejtették. Akik tüzeltek rájuk, azokat megsemmisítették. 192 Az északi partra átjutott magyar csapatok a villanytelep—Szegedi utca környékén hatoltak be a városba. Szeptember 30-án este 1/2 11-kor támadásuk még tartott. 193 Egyes katonák a Lesi szőlőkön keresztül a nagyállomásig, mások a Szegedi utca, Gőzmalom utca kereszteződésének környékéig is eljutottak. 19 4 A szovjet ellentámadás azonban néhány óra alatt kiverte a benyomulókat a városból. A kiszombori História Domus írja: „...ember és hadianyag hiányában véres fejjel kellett visszavonulni". Makó többi pontján támadó magyar egységeket is mindenütt visszaverték a szovjet védők. A szeptember 26-a éjjeltől szeptember 30-a éjszakáig a zászlóalj — század erőkkel erőltetett magyar ellentámadások Makó visszavételére nem vezettek sikerre. E harcok eredményeként jónéhány városkörnyéki község azonban visszakerült a magyar csapatok kezére és az arcvonal is közvetlen a város közelébe került. 19 5 A német—magyar vezetés terve, hogy az Aradtól északnyugatra előretört egységeket északról és délról egy időben Pécska irányába támadva fogják harapófogóba, a szovjet hadsereg szívós ellenállásán meghiúsult. Október elejére kialakult egy csökkentett elképzelés, mely szerint a Maros mindkét oldaláról Apátfalva—Magyar19 1 Magyar ellentámadások voltak a Lelei úton, a Dorka-dülőn; Hódmezővásárhely felől, Rákos felől, Kákáson; a nagyállomás, villanytelep, Gőzmalom utca, Szegedi utca környékén. A támadások főleg éjjel történtek. Győri István visszaemlékezése. JAM Történeti dokumentációs gyűjtemény 75. 176. 1 Széli Miklós visszaemlékezése. JAM A. 178/53. Kovács József visszaemlékezése. JAM A. 178/20. Kovács Antal visszaemlékezése. JAM A. 178/4. Bojtos Lajos visszaemlékezése. JAM A. 178/40. 19 2 Győri István visszaemlékezése. JAM TDGy. 75. 176. 1. 1949 Makó Íj. 15-től Kócsóné (8) XII. 8. S—607/2 19 3 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6745. sz. irat. 19 1 Kovács Antal visszaemlékezése. JAM A. 178/4. Marosi Mihály visszaemlékezése. JAM A. 178/36 19 5 Szeptember 28-án Pitvaros és Földeák, szeptember 29-én Kiszombor és Királyhegyes. A front Makótól Északnyugatra 3 km-re a leli úti iskolánál kezdődött, majd Óföldéáktól— Földeáktól délre 2 km-re, az Igási úton a várostól 6 km-re, a Rákosi úton a Csorgónál húzódott. Innen déli irányba haladt a csatorna partján, majd a dáli tanyáknál fordult keletnek és húzódott tovább Királyhegyes (magyar) és Csanádpalota (szovjet), Pitvaros (magyar) és Csanádpalota (szovjet), ill. Pitvaros (magyar) és Mezőhegyes (szovjet) között keletre. 59
