Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Csanádpalota megszerzésétől Makó ostromáig
ménesbirtok határán körbefutó „harckocsi biztos" vizesárok mögött rendezkedett be védelemre. 10 3 Mezőhegyestől nyugat felé, ill. délre a Marosig azonban már nem volt számottevő katonai egység. (Erre a területre a védővonal következő láncszemének szánt 23. tartalékhadosztály addig csak töredékeivel érkezett meg. A hadosztály zöme még a Nyugat-Dunántúli helyőrségekben készült fel a vasúti szállításra.) Ennek ismeretében a szovjet parancsnokság a 18. harckocsi-hadtest egyes részeit Battonya alól átcsoportosította a 799. ezred támadási sávjába és feladatául az északnyugati irányú előretörést jelölte meg. 10 4 1944. szeptember 24-e reggelén a 228. voznyeszenszkij lövészhadosztály Sajténynál álló 767. ezrede Nagylak irányába, a 799. ezred harckocsikkal megerősítve pedig a pécskai úton Csanádpalota felé támadt. Az északnyugatra előretörő szovjet egység a mezőhegyes—battonyai magyar védővonaltól néhány kilométerre délre vonult előre. 10 5 A Pécskáról reggel megindult 799. ezred a délelőtti órákban érte el Csanádpalota — s egyben az ország — határát. A községben egy határvadász Őrs (20—25 fő), egy csendőr őrs (10—15 fő), ill. a légvédelmi központ 18. számú figyelő őrsének 12 beosztottja jelentette a fegyveres erőt. A korábbi aradi támadáshoz 40—50 főié felerősített palotai határvadászok egyik része ugyanis Pécskáról nem Csanádpalota, hanem Nagylak felé vonult vissza, s így a község előtt ill. a községben csupán egy szakasz hatávadász tartózkodott. 10 6 A szovjet előőrsök a pécskai, ill. a battonyai földutakon kelet-délkelet felől közelítették meg a falut. A Zellmann malomnál lévő magasfigyelő négy tagú őrsége délelőtt 11 órakor a Románia felőli harci zajt hallva, felhívta a battonyai parancsnokságot, ám onnan megnyugtatták őket, hogy Battonya szilárdan a magyar csapatok kezén van. A magasfigyelő közelében 11 óra 25 perckor megérkező katonai teherautót, így gyanútlanul fogadták a légi figyelők, s csak akkor lepődtek meg, mikor már körül is vették őket a szovjet katonák. Ugyanekkor a pécskai úton közeledő szovjet előőrsök is elérték a falu délkeleti szélét. A község északkeleti utcáiból néhány puskalövést adtak le rájuk a csanádalberti felé elmenekülő csendőrök. 10 7 A mintegy 10 percig tartó lövöldözés után a szovjet egységek a déli harangszóra beértek a község központjába. A következő hiteles és szemléletes leírást olvashatjuk minderről a csanádpalotai História Domusban: „Úrangyalára (déli 12 óra) még harangoztak, s utána néhány perccel eldördültek az első lövések, s itt volt az első járó'r a templom sarkánál. Jöttek eleinte szivárogva, majd mind többen." Ugyanezekről az órákról a szomszédos kövegyi parókián a következőket jegyezték fel: ,,1/2 12 tájban Csanádpalota és a csigái út irányából erős géppuskatűz hallatszott. A falu riadt csendjét vágtató kocsi zörgése zavarta meg. A hatávadászok menekültek. Ezt a kocsit hamarosan egy másik kocsi követte, melyen Körösi Imre csanádpalotai csendőr szakaszvezető állt célra tartott puskával. A kíváncsi, leselkedő lakosoknak azt kiáltotta: Csanádpalotán vannak az orosz partizán csapatok. Olyan sokan vannak, hogy visszaverésük teljesen lehetetlen ilyen kis magyar erővel." 10 3 Adonyi i. m. 232. 10 4 Veszelik i. m. 39. 10 5 OL MTI RF 1944. szeptember 24. Reggel 8.10-kor a londoni rádió román nyelvű híreiben bemondta: „A szovjet-orosz csapatok átlépték a magyar határt. Az aradi frontszakaszon gépesített és kozák csapatok törnek a magyar síkság felé." 10 0 Palotai Krónika 1944—1984. Készült Csanádpalota felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Csanádpalota, 1984. Márton Ferenc határvadász visszaemlékezése JAM A. 1259. 86. 10 7 Hajósi József és Szilágyi Mátyás visszaemlékezése. Palotai Krónika, 4., 5. 35
