Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
A szovjet csapatok előrenyomulása Aradtól a trianoni határig
A szovjet csapatok előrenyomulása Aradtól a trianoni határig A német vezetés az Arad elvesztésével bekövetkezett rendkívül hátrányos hadihelyzetet — a szovjet csapatok 350 km-es arcvonalon átkarolták a Dél-Ukrajnahadseregcsoport főerőit — a magyar egységek visszavonulásával magyarázta. A feltétlen német barát hadseregparancsnok, Heszlényi altábornagy (néhány hét múlva már nyilas vezérezredes) ezért megtizedeltette a 4. és 12. póthadosztályok néhány századát. 9 4 Brutális intézkedése ellenére a szovjet jelentések megállapították a magyar katonák, csapattestek politikai-erkölcsi állapota alacsony. A valóságnak megfelelően látta a magyar egységek helyzetét LVII. német hadtestparancsnokság vezetője is, mikor megállapította, hogy a szovjet csapatok harcértékével, fegyvereivel, felszerelésével és eszközeivel szemben „rendkívül gyenge, csak védekezésre és harcfelderítésre alkalmas". 9 5 A 2. Ukrán Front csapatai a megadottnál jóval korábban teljesítették tehát feladataikat. Szeptember 30. helyett már szeptember 22-re elérték a Nagyvárad— Arad—Temesvár vonalat, sőt e két utóbbi várost meg is szerezték. A moszkvai rádió még ezen az éjszakán bejelentette „Arad város és nagy vasúti csomópont" elfoglalását. 9 6 A 228. hadosztály egységei nem álltak meg a városban, hanem a magyar csapatokat üldözve tovább támadtak északnyugati irányba. Újabb parancsuk Tornya, ill. Kis- és Nagyvarjas elfoglalása volt. Ezen a vonalon kellett Arad körül védővonalat kialakítani a hadosztálynak. 9 7 E védelem megszervezése közben érték el és lépték át a Tornyáról Battonyára vezető úton a szovjet felderítők a trianoni határt 1944. szeptember 22-én késő este vagy a következő nap hajnalban. 9 8 Arad elvesztésébe a német hadvezetés nem nyugodott egykönnyen bele. Ha csapatokat nem is, de parancsokat tudott adni, hogy a magyar egységek támadják meg és verjék szét a síkságra kiért szovjet erőket. Ez természetesen rendkívül túlzott feladat lett volna a magyar póthadosztályoknak. Később Friessner vezérezredes ezért úgy fogalmazott, hogy a magyarok gátolják vagy legalábbis késleltessék a szovjet csapatok előrenyomulását. Az ilyen parancsokra utalva mutatott rá a moszkvai Kossuth adó arra, hogy „a magyar hadseregnek, amely nem Magyarországot, hanem Németországot védelmezi, ezért kell feláldoznia magát, hogy Hitler rövid haladékot kaphasson". 9 9 795. ezrednek Sz. V. Fedotov őrnagy, a 799. ezrednek (?) Arzsancev őrnagy volt a parancsnoka. Külön kell szólnunk a harcokban legelői járó rohamezredekről. Makón és környékén az 53. hadsereg 3. csapásmérő rohamezred 23., 27., és 30. zászlóaljai küzdöttek A. P. Melentyev gárdaezredes vezetésével. Az itt harcolt 30. zászlóalj parancsnoka P. F. Antyipov gárdafőhadnagy volt. A front magasabb egységei közül jelentős szerepe volt még a 18. harckocsihadtest (parancsnoka P. D. Govorunyenko vezérőrnagy) harckocsi dandárjainak, a 110., 170., 181. harckocsi és 32. gépesített dandároknak. A Marostól délre az 53. hadsereg 49. hadtestének (parancsnok G.N. Tyerentyev vezérőrnagy) 375. hadosztálya (parancsnok V. D. Karnuhin vezérőrnagy) harcolt. E csapatoktól délebbre, a bánáti német erők ellen az I. T. Slemin vezette 46. szovjet hadsereg egységei küzdöttek. 6 4 Ölvedi i. m. 92., 95. 8 5 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H Gr. „Südukraine" 6594. sz. irat. 8 6 Korom Mihály: Az ország felszabadulásának megindulása és az új élet első lépései DélkeletMagyarországon. In: Makó az első felszabadult magyar] város II. Makó Városi Tanács, 1974. 8. OL MTI RF 1944. szeptember 22. Moszkvai rádió orosz nyelvű adása 22,30-kor. 8 7 Veszelik i. m. 35. 9 S Korom Mihály: Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet (1944—1945). Akadémiai Kiadó, Bp., 1985. 92. 8 9 OL MTI RF 1944. szeptember 22. Moszkvai rádió magyar adása 18 órakor. 33
