Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Magyar ellentámadások Makó visszavételéért
csanád irányába támadva, már csak a Makót védó' eró'ket akarták bezárni és a várost visszaszerezni. Ennek a felismerésnek első megnyilvánulása a 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály északi irányú támadását elrendelő szeptember 30-i parancs. 196 Október 2-án a 3. magyar hadsereg is megkapta Friessner vezérezredestől a parancsot : Makótól északkeletre álló erőivel déli irányba Apátfalvára törjön előre, és az összeköttetést a Marostól délre harcoló német hadosztállyal felvéve a szovjet erőket Makónál zúzza szét. 19 7 A Makó elleni támadások egy nagy átfogó ellentámadási terv, a „Cigánybáró" hadművelet előkészületeibe is beleillettek. A német hadvezetés, korábbi tapasztalataira támaszkodva, úgy számított, hogy a szovjet hadsereg újabb, nagy offenzíváját csak 3—5 hónapos fölkészülés után indítja meg. Ezért Magyarországon, főleg Debrecen térségében jelentős erőket vontak össze azzal a céllal, hogy a Kárpátokon átjutott szovjet és román erőket megsemmisítsék és az Alföldet szegélyező hegyek között téli védelemre rendezkedjenek be. A támadást öt csapásmérő csoporttal tervezték megindítani, melyből három Nagyvárad—Sarkad környékéről, kettő pedig Szeged térségéből, mégpedig egy a Maros északi, egy pedig a déli partján indul meg. A szegedi térségből támadó erők az itt harcoló magyar és német csapatok lettek volna. A támadás megindítását október 12-ére tervezték. Eddig az időpontig a magyar csapatoknak gyakori kis erejű akciókkal kellett lekötni a szovjet hadsereg erejét, illetve megakadályozni áttörését. 19 8 Ebbe a koncepcióba pontosan beleillettek a Makó körüli harcok és a város visszavételére tervezett jelentősebb ellentámadás. Október első napjai Makó környékén, erre a nagyobb erőket követelő támadásra való felkészüléssel teltek el. A harcok azonban nem szűntek meg teljesen, a kisebb egységek tovább próbálkoztak a városba való bejutással, ill. a nagy támadáshoz való kedvezőbb terepszakasz elérésével. Október l-jén a Marostól délre álló német hadosztály elfoglalta Nagyszentpétert és Egrest, itt el is érte a folyót, a Kiszombornál álló magyar erőkkel azonban az érintkezést még mindig nem tudta felvenni. 19 9 A két egység között Sárafalva—Nagyszentmiklós—Őscsanád körzetében védekeztek a szovjet csapatok. A kiszombori magyar erők ezen a napon ismét Makó déli szegélyén próbálkoztak támadással — a folyón keresztül, ill. a hidaknál az északi parton kialakított szűk hídfőből —, de eredményt most sem értek el. Hiú ábránd maradt tehát Heszlényi hadseregparancsnok szeptember 30-i kijelentése német felettesének, hogy október 1-én „a várost feltétlen elfoglalja." Sikertelenségét belátva kért talán német légitámogatást másnapi újabb próbálkozásához. 20 0 A Maros partján álló magyar egység parancsnoksága Szugolyban, a Török-villában volt. A tüzérség a zombori oldalról lőtte a várost, s különösen a déli és nyugati részeken okoztak károkat. 20 1 Október 2-án délelőtt 10 órára a német hadosztály áttörte a Sárafalva előtti erős szovjet védelmet és a községet elfoglalva közelebb jutott Nagyszentmiklóshoz. 20 2 19 6 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6744. sz. irat. 19 7 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6781. sz. irat. 19 8 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6871. sz. irat. 19 9 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. október 1. 20 0 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. október 1. HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6745. sz. irat. 20 1 Igaz Lajos visszaemlékezése. JAM A. 1131. 85. Bandur Mihály visszaemlékezése. JAM A. 178/22. Török Irén visszaemlékezése. JAM A. 1255. 86. Délmagyarország 1944. november 19. I. évf. 1. sz. 20 2 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. október 2. 60
