Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Az 1944. augusztus 23-i román események hatása és a Makó környéki határszakasz „megerősítése"

Az 1944. augusztus 23-i román események hatása, a Makó környéki határszakasz „megerősítése" Makó városa a Maros alsó folyásánál, alig 3, illetve 8 kilométerre van a román és jugoszláv határoktól. E földrajzi helyzet alapvetően meghatározta a város 1944 őszi eseményeit és döntően befolyásolta — hol korlátozva, hol előrelendítve— Makónak és lakóinak II. világháború végi életét. A szovjet hadsereg 1944. augusztus 20-án indította meg Ia§i—Kisinyov térségében nagy offenzíváját. A 2. és 3. Ukrán Front összehangolt támadásának célja a Kárpátok és a Fekete-tenger között húzódó német—román védelmi vonal áttörése és az ún. Foc§ani-kapun keresztül a román alföldre való kijutás volt. A 3. és 4. román hadsereg védővonalain keresztül eredményesen kibontakozó támadás a 6. német hadsereg főerőit bekerítette, míg a 8. német hadsereg a Keleti-Kárpátok hágóin keresztül Székelyföldre húzódott vissza. A szovjet csapatok előtt megnyílt az út Bukarest felé. A román király elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. A szövetséges nagyhatalmakkal már korábban megkezdett titkos tárgyalások alapján elhatározott lépések gyakorlati megvalósítása, augusztus 23-án Antonescu letartóztatásával kezdődött. A király új kormányt nevezett ki, megszakította kapcsolatait a Német Birodalommal és nyílt fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett a szövetségesekkel. A román néppel mindezt tudató augusztus 23-án este 10 órakor elhangzott rádiószózat egész Erdély felszabadításának meghirdetésével ért véget. Románia kiválása a hadviselő felek közül gyökeresen új katonapolitikai, hadászati feltételeket teremtett Délkelet-Európában.

1 A magyar kormány augusztus 24-én hajnalban már ismerte az előző este a bukaresti rádióban elhangzott királyi közleményt, az újságok azonban csak másnap, augusztus 25-én számoltak be röviden a történtekről. Ugyanezen a napon a lapok az MTI rövid hírét is közölték, miszerint „a magyar kormány megtette az új helyzet által megkövetelt összes szükséges intézkedéseket."

2 Melyek voltak ezek az intézkedések? A vezérkar augusztus 23-i tájékoztatójában leszögezte, hogy ,,Románia árulásával kapcsolatban intézkedtünk Erdély védelmére és a rendelkezésre álló tábori póthadosztályok felvonulására".

3 A román—magyar határszakaszon teljes határzárat rendeltek el, a székely hatávédelmi erők felvonultak a Kárpátok védelmére és megszállták az átjárókat. Az 1. póthuszárezred megérkezett Békéscsaba körzetébe, a 60. és 61. hatávadász zászlóaljak pedig a nagyvárad—gyulai 1 Magyarország hadtörténete. Szerkesztette: Liptai Ervin. Bp. 1985. 386. 2 Rozsnyói Ágnes: A Szálasi-puccs. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1962. 5. 3 Hadtörténelmi Levéltár: M. Kir. honv. VKF. I. oszt. Tájékoztatók 1944. április 9-től augusztus 31-ig. I. 89. 304. doboz. 1944. augusztus 23. 3