Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Magyar ellentámadások Makó visszavételéért

páncélos támogatta. 16 7 E fő tűzfegyvereket villámgyors helyzetváltoztatással mindig a legveszélyesebb pontokon vetették be. Ebből adódik, hogy ha a makóiak visszaem­lékezéseit összegezzük, jóval nagyobb számú ágyút, sorozatvetőt kapunk, mint ami a valóságban volt. A védelem gyors megszervezése nem volt felesleges, az első ellen­támadás Makó ellen még szeptember 26-a éjjel megindult. 16 8 A 23. tartalékhadosztály fokozatosan beérkező részeit a parancsnokság azonnal a frontra irányította. Az arcvonal a német hadinapló szerint szeptember 26-án Makótól északra kez­dődött és Földeák mellett nyugatról haladt el. 16 9 A szovjet források szerint is az arc­vonal Makótól északra indult és Óföldeák puszta—Gajdos puszta—Rákosi csárda— Perneki tanya vonalon ért el Csanádpalota északi térségébe. 17 0 A Vásárhelyről Leién át Makóra támadó honvéd egység a várost északnyugatról védő II. zászlóaljba ütközött. A védők a támadást géppuska és aknavető tűzzel verték vissza. A magyar csapatok kelet felől is próbáltak Makó közelébe visszajutni. Már szeptember 26-a délután egy honvéd zászlóalj Pitvaros felől benyomult Királyhegyesre, de a szovjet csapatok rövid idő alatt visszaverték őket. 17 1 Szeptember 27-én is, kü­lönösen a várostól keletre eső környéken voltak harcok. A magyar tüzérség a kom­lósi útról lőtte Rákost. A Rác úton vonuló T 34-eseket pedig Királyhegyes mellett német repülők támadták. 17 2 A szovjet egységek azonban nem álltak meg, és Makótól északkeletre elfoglalták Pitvarost. 17 3 (A községet azonban másnap visszaszerezte a magyar honvédség.) A Hódmezővásárhelyre egymás után érkező 23. tartalékhadosztály egységei fokozatosan kialakították arcvonalukat, mely nyugaton a Tisza—Maros szögétől indult és Tótkomlásnál csatlakozott a 8. póthadosztály védővonalához. 17 4 Vásárhe­lyen a sok katona láttán kicsit fellélegeztek és ezen a napon visszaállították a polgári közigazgatást. A Dél hadseregcsoport naplójába szeptember 27-én jegyezték be, hogy „a Marostól északra az ellenség elfoglalta Makót". A német—magyar hadve­zetés ebbe nem tudott belenyugodni és az arcból való támadások mellett a várost kézbentartó szovjet csapatok hátsó összeköttetéseire, ellátó vonalaira is csapást akart mérni. A 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály északkeletre támadva Német­szentpéterig akart előretörni, s ott elvágni a Maroson átvezető fő szovjet ellátó utat. 17 5 Szeptember 27-én a minisztertanács ülésén a külügyminiszter jelentette a kor­mánynak, hogy a szovjet csapatok már nagy erőkkel Magyarország területén harcol­nak. A miniszter megállapította: „a németektől... nem kaptuk meg eddig a megígért se­gítséget" ! 17 6 Az arcvonalon mindössze másfél német hadosztály harcolt. Ennek alap­ján jogosnak tűnik az angol rádió megállapítása „A németek még Magyarországnak, 16 7 Polányi Imre: Adatok Makó felszabadulásának történetéhez. Különnyomat a Szegedi Pe­dagógi Főiskola Évkönyvéből. Szeged, 1958. 183. 10 8 Igaz Lajos visszaemlékezése. JAM A. 1131. 85. Veszelik i. m. 57. 16 9 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. szeptember 26. 17 0 Veszelik i. m. 56. 17 1 Martonyi i. kézirat. 17 2 Martonyi i. kézirat. Márton Imre visszaemlékezése. JAM A. 1259. 86. História Domus. Királyhegyes: „Szeptember 28-án újabb tankcsaták a két ellenfélközött." 17 3 Korom i. m. (Magyarország ideiglenes), 98. 17 4 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. szeptember 27. 17 5 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6720. sz. irat. HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. szeptember 27. 17 6 OL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944. augusztus 25-től szeptember 27-ig. K. 27. 263. doboz. Az 1944. szeptember 27-i jkv. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom