Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Makó ostroma
iskola itt maradt 60 csendőre, a hidaknál a határvadászok maroknyi csapata állt. A város szélén lévő levente egység nem várta meg, hogy a front elérje, hanem 25-én, hétfő dél körül, amikor már Apátfalva felől jöttek visszafelé az első vonalban lévő biztosítók, fokozatosan hátrább vonult, s végül anélkül, hogy harcba keveredett volna, hétfő délután, estefelé feloszlott. 14 6 Dávid ezredes hétfő délután a város főterén összesereglett, híreket váró izgatott makóiak és néhány katona előtt rögtönzött beszédet tartott. Hitet tett a város megvédése és a végsőkig való hazafias kitartás mellett. 14 7 (A város emlékezete feltehetően ezt az eseményt tartja úgy számon, hogy a polgármester beszélt az utolsó nap a főtéren.) Az ezredes azonban az esti órákban civilbe öltözött és gépkocsin elhagyta a várost. 14 8 Makó ostroma szeptember 25-én délután 6 óra tájban kezdődött. A szovjet zászlóaljak keletről és északkeletről már a kézifegyverek lőtávolságára megközelítették a város szélét, s közben aknavetőkkel is lőtték a védőket. R. A. Veszelik százados, a harcok résztvevője, s egyben krónikása szerint „az ellenség keményen ellenállt". A szilárd ellenállás arra kényszerítette a 767. ezred parancsnokát, hogy más, eredményesebb haditervet alkalmazzon. I. A. Jermolajev őrnagy új terve rövid idő alatt megszületett, s azt a hadtestparancsnokság is elfogadta. Szeptember 25-én, hétfő este és éjjel megkezdődtek az előkészületek a város elleni rohamra. Jermolajev őrnagy terve az volt, hogy a szovjet csapatok megkerülve a város védőit, északról-északnyugatról támadnak Makóra. A várost keletről támadó zászlóalj legénységéből ezért egy-egy szakasz 2—3 fős csoportokban hátrahúzódott a megkerülő csoport erősítésére. A támadáshoz a 170. harckocsi dandár egy zászlóalja a Nagylaktól nyugatra lévő kiindulási területre érkezett. Itt gyülekezett az arcvonalból kivont gyalogság is. A 767. ezred támadócsoportja a felderítők vezetésével 25-én, hétfő este észak felé indult útnak. A lövészek a konvojban haladó tankokon, teherautókon, lovas fogatokon ültek. A bekerítő csoport indulásával egy időben az arcvonalban hagyott szakaszok fokozott erővel lőtték a védőket. A szeptember 25-e esti szovjet hadijelentés szerint a 767. lövészezred keletről támadó II. zászlóalja este 8 órakor az apátfalvi—csanádpalotai útkereszteződésben vívott tűzharcot. Az I. és III. zászlóalj, ill. a harckocsik 20 km-es menettel este 9 órára elérték az igási út földeáki út közötti Papós tanyát. (A város szélétől 6 km-re, északra.) 14 9 A keletről támadó egységek éjjel 10—11 órakor az újvárosi állomásért harcoltak, s a város keleti szegélye fokozatosan birtokukba került. 15 0 A szovjet felderítők már a koraesti órákban jóval a védők háta mögé is eljutottak. A védővonal déli — a Maros töltésre, vasútvonalra támaszkodó — sarkát az ártéren megkerülve Verebes felől lovas előőrsök szivárogtak be a városba. 15 1 Ugyanez volt az útvonala annak a géppisztolyos szakasz14 6 Makói Népújság, 1945. augusztus 19. 14 7 Kiss István János visszaemlékezése. JAM A. 178/45. 14 8 Tamasi Mihály: Makó felszabadulása; Harc a népi demokratikus fejlődésért. In: Makó az első felszabadult magyar város I. Makó Városi Tanács, Kossuth Könyvkiadó, 1969. 246. Kadlecz István visszaemlékezése. JAM A. 1258. 86. Füzes Károly visszaemlékezése. JAM A. 1257. 86. 14 9 Veszelik i. m. 20., 46. 15 0 Kelemen i. kézirat. Kiss István János visszaemlékezése. JAM A. 178/45. Kiss Ferenc visszaemlékezése. JAM A. 178/39. 15 1 Erdei Sándor visszaemlékezése. JAM A. 17/834. Mucsi Balázs határvadász visszaemlékezése. JAM A. 1161. 85. „... már akkor itt voltak az oroszok ... csak azt nem tudtuk, hogy már bent is vannak. Nappalra elmentek, éjszakára visszajöttek. Senki nem tudta, hogy itt mi van, mert senki nem mert kimenni". 46
