Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Makó ostroma
Mialatt Makóról északkeletre a szovjet csapatok zavartalanul haladtak előre, a Makón kirakodott zászlóalj megkezdte a város védelmének kialakítását. Bán százados embereit a város keleti szegélyén, mintegy „fél"-körvédelemben helyezte el. A katonák a városból kivezető utakat, a város szélének jobban védhető, jelentősebb pontjait szállták meg szakasz, félszakasz, gyakrabban raj-félraj erővel. Egyegy golyószóró, néha géppuska képezte a védelem fő tűzerejét. Páncéltörő fegyvere, tüzérsége egyáltalán nem volt a zászlóaljnak. A támpontokból álló védővonal délen a makó—apátfalvi vasútvonal töltése alatti részénél kezdődött, majd észak fele haladva a vásártéri megállónál, téglagyárnál érte el az országutat. A téglagyár tűnt valamelyest jobban védhető objektumnak ezen a részen. Innen a vonal követte a Honvéd szélén futó vasúti töltést és a kivezető Királyhegyesi út, újvárosi állomás, Rákosi út, Igási út elején voltak a védelem támpontjai. 12 2 Bán százados a város körüli védelem megszervezése után jelentkezett a makói állomásparancsnokságon. A parancsnokság Szegedi utca elején lévő épületében, (a volt Ott Károly-féle házban) Dávid József ezredes és Légrády Elek alezredes mellett Újlaki(?) csendőralezredessel és Kun Tibor őrnaggyal ismerkedett meg. A százados — beszámolva a megtett intézkedéseiről — kérte az ezredest, hogy mint rangidős, vegye át a „Makót védő csapatok parancsnokságát!" A korábban levente és kiegészítő parancsnoki feladatokat ellátó főtiszt elhárította magától a feladatot. A rangban következő Légrády alezredes szintén nem vállalta, hanem mindketten a frontot megjárt fiatal százados alá rendelték magukat. A százados a „körvédelem" kiegészítéséül a csendőriskola 60 a városban maradt csendőrét a hidaktól a Szegedi utca elejéig húzódó gátrész védelmére irányította és a postahivatal biztosítása is a csendőrök feladata lett. (A telefon összeköttetést a postáskisasszonyok bonyolították az ekkor még Szegeden lévő hadosztályparancsnoksággal.) A hidak és Kiszombor védelme a határvadászok feladata lett. A határőrök egy szakaszának az összeköttetést is biztosítani kellett a két alakulat között. A hidaktól a strand melletti erdőn keresztül a keleti védővonal gerizdesi kezdetéig húzódó déli területen a városi légószázad néhány megmaradt tagja szervezett figyelőszolgálatot. 12 3 A honvédek a városházán rendezték be központjukat (konyha, gazdasági hivatal), s egy szakaszuk is itt volt tartalékban. Bán százados az állomásparancsnokság irodájából intézkedett. A zászlóalj előző este Makóra érkezett része, Kövesdi Vilmos százados vezetésével ezidő alatt harcban állt az országhatáron, majd késő délután fokozatosan visszavonult előbb Magyarcsanádra, majd Apátfalvára. Késő estére a zászlóalj zöme, néhány megfigyelő szakaszt hagyva e községekben, bevonult Makóra és a védővonal déli szakaszát, a vásártér-téglagyár környékét szállta meg. 12 4 A front közeledtére ezen a napon Apátfalváról majdnem mindenki kihúzódott a tanyákra. A bánáti részeken dúló ütközet ágyúzása egész délután hallatszott a faluban. Vasárnap estére a Rákosi út felől a makói Újváros szélénél föltűntek az első szovjet felderítők. 12 5 A német hadsereg hadinaplója szerint a II. magyar tartalékhadtest arcvonala szeptember 24-én magába foglalta Mezőhegyes alatt Kis- és Nagypereget, továbbhaladva kelet felé pedig Battonyát és Dombegyházát. 12 6 Mezőhegyes déli határától a Marosig húzódó jelentős rés, katonai erővel meg nem szállt, Makó és Hódmezővásárhely felé mutató 20 km széles területsáv e jelentés alapján 12 2 Bán Ödön százados visszaemlékezése. JAM A. 1162. 85. 12 3 Szilvásy József állomásfőnök visszaemlékezése. JAM A. 178/9. 12 4 Bán Ödön százados visszaemlékezése. JAM A. 1162. 85. 12 5 Csongrád Megyei Hírlap, 1964. szeptember 27. Tamasi Mihály cikke. Kiss István János visszaemlékezése. JAM A. 178/45. 12 6 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. szeptember 24. 40
