Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Makó ostroma

Makó ostroma 1944. szeptember 24-én kora délután Dávid ezredes, a makói állomásparancs­nok és a Ferencszálláson álló felderítő egység parancsnoka, Légrády alezredes már felismerte, hogy a csanádpalotai szovjet előretörés célja Földeák, majd Hódmező­vásárhely elérése. Kézzelfoghatóvá vált a veszély, hogy Kiszombor és Földeák elfog­lalásával a szovjet csapatok jóformán bekerítik Makót. Az utolsó pillanatban a ma­gyar hadvezetés kapkodva próbálta a védővonalon Makó körül tátongó rést vala­hogyan betömni. Délután 2 órakor érkezett meg az újvárosi állomásra az 51. gyalog­ezred III. zászlóaljának második része Bán Ödön százados, zászlóaljparancsnok ve­zetésével. A kirakodás alatt már idehallatszott a nagylaki határon folyó harci zaj. A Makó mögötti nagyvárost, Szegedet is igyekezett a vezérkar katonai erővel biztosítani. Oda légvédelmi tüzérek érkeztek Matolcsy Elek vezérőrnagy parancs­noksága alatt. Makótól keletre pedig Tótkomlóson jelentek meg újabb egységek, a 7. rohamtüzér osztály két ütege. 11 6 Délután 2 óra körül Dávid ezredes már azt is tudta, hogy nem — mint korábban feltételezték — a „partizánok", hanem reguláris szov­jet erők vonulnak Csanádpalotáról Királyhegyes felé. Az éppen hogy megérkezett zászlóaljból egy szakasznyi honvédet a vármegye tehergépkocsiján azonnal ki is küldött Királyhegyesre ellenőrizni a helyzetet. A faluba 1/2 3-kor megérkező szakasz gyalog indult el Rác úton Csanádplapota felé, megbizonyosodni a szovjet előretörés­ről. Az első szovjet tankokat és katonákat 3 óra körül meglátva, visszafutottak a faluba és az Apátfalvára vezető úton elhagyták Királyhegyest. 11 7 Valószínű, hogy a szakasz nem ment le Apátfalváig, hanem a csanádpalotai utat a Langó-féle kápol­nánál elérve, visszafordult Makóra. Vass József hadnagy 3/4 4-kor jelentette a vár megyeházán Bal la Endre tartalékos főhadnagynak, hogy Királyhegyest a szovjet erők elfoglalták. 11 8 A főhadnagy az önkéntes karhatalmi század megerősítéséül szol­gálatot teljesítő 3. korcsoportú leventék egy részével az apátfalvi—csanádpalotai utak város alatti elágazásához kivonult. A leventecsapat összes felszerelése kis­puska és puskánként néhány töltény volt. Céljuk az útlezárással az volt, hogy kém­gyanús és nemkívánatos elemek beszivárgását a városba megakadályozzák. A le­venték másik csoportja a Maros hidaknál volt őrszolgálatban. 11 9 A nagylaki járás főszolgabírája székhelyéről, Csanádpalotáról közvetlenül a szovjet csapatok megérkezése előtt távozott el gépkocsin. A délutáni órákban Mező­hegyesről már nem tudott községébe visszatérni, mert Csanádpalotán „nagyobb orosz erők zárt egységbe vonulnak Földeák irányába". 12 0 Makóra az ún. Battonyai úton, Pitvaroson és Rákoson keresztül sem tudott a tisztviselő eljutni, mert a szovjet egységek Királyhegyes mellett 3—4 óra körül elvonulva este 1/2 6-ra már a 4 km-re lévő rákosi útkereszteződést elérték, s így ezt az utat is elzárták. 12 1 A Makóról 1/2 5­kor menekülő megyei tisztikar még el tudott jutni Vásárhelyre, az alig félórával ké­sőbb induló városi vezetés, ill. a vasutasok azonban már belefutottak a Földeák alá ért szovjet előőrsbe. (Lásd a 27. és 37. oldalakon!) 1, 8 Csima i. m. 269. 11 7 Martonyi i. kézirat. 11 8 Tiszaföldvári jkv. 11 9 Makói Népújság, 1945. augusztus 9. Kelemen i. m. 564. A csendőrség és a rendőrség ekkorra már elhagyta a város belső területér. Bán Ödön százados visszaemlékezése. JAM A. 1162. 85. A Vásárhely felé kerékpározó ren­dőrlegénységet a Makó felé tartó honvédek Földeáknál látták a vonatból. 12 0 Tiszaföldvári jkv. 121 Veszelik i. m. 40. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom