Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Makó ostroma

Makó ostroma 1944. szeptember 24-én kora délután Dávid ezredes, a makói állomásparancsnok és a Ferencszálláson álló felderítő egység parancsnoka, Légrády alezredes már felismerte, hogy a csanádpalotai szovjet előretörés célja Földeák, majd Hódmezővásárhely elérése. Kézzelfoghatóvá vált a veszély, hogy Kiszombor és Földeák elfoglalásával a szovjet csapatok jóformán bekerítik Makót. Az utolsó pillanatban a magyar hadvezetés kapkodva próbálta a védővonalon Makó körül tátongó rést valahogyan betömni. Délután 2 órakor érkezett meg az újvárosi állomásra az 51. gyalogezred III. zászlóaljának második része Bán Ödön százados, zászlóaljparancsnok vezetésével. A kirakodás alatt már idehallatszott a nagylaki határon folyó harci zaj. A Makó mögötti nagyvárost, Szegedet is igyekezett a vezérkar katonai erővel biztosítani. Oda légvédelmi tüzérek érkeztek Matolcsy Elek vezérőrnagy parancsnoksága alatt. Makótól keletre pedig Tótkomlóson jelentek meg újabb egységek, a 7. rohamtüzér osztály két ütege.

11

6 Délután 2 óra körül Dávid ezredes már azt is tudta, hogy nem — mint korábban feltételezték — a „partizánok", hanem reguláris szovjet erők vonulnak Csanádpalotáról Királyhegyes felé. Az éppen hogy megérkezett zászlóaljból egy szakasznyi honvédet a vármegye tehergépkocsiján azonnal ki is küldött Királyhegyesre ellenőrizni a helyzetet. A faluba 1/2 3-kor megérkező szakasz gyalog indult el Rác úton Csanádplapota felé, megbizonyosodni a szovjet előretörésről. Az első szovjet tankokat és katonákat 3 óra körül meglátva, visszafutottak a faluba és az Apátfalvára vezető úton elhagyták Királyhegyest.

11

7 Valószínű, hogy a szakasz nem ment le Apátfalváig, hanem a csanádpalotai utat a Langó-féle kápolnánál elérve, visszafordult Makóra. Vass József hadnagy 3/4 4-kor jelentette a vár megyeházán Bal la Endre tartalékos főhadnagynak, hogy Királyhegyest a szovjet erők elfoglalták.

11

8 A főhadnagy az önkéntes karhatalmi század megerősítéséül szolgálatot teljesítő 3. korcsoportú leventék egy részével az apátfalvi—csanádpalotai utak város alatti elágazásához kivonult. A leventecsapat összes felszerelése kispuska és puskánként néhány töltény volt. Céljuk az útlezárással az volt, hogy kémgyanús és nemkívánatos elemek beszivárgását a városba megakadályozzák. A leventék másik csoportja a Maros hidaknál volt őrszolgálatban.

11

9 A nagylaki járás főszolgabírája székhelyéről, Csanádpalotáról közvetlenül a szovjet csapatok megérkezése előtt távozott el gépkocsin. A délutáni órákban Mezőhegyesről már nem tudott községébe visszatérni, mert Csanádpalotán „nagyobb orosz erők zárt egységbe vonulnak Földeák irányába".

12

0 Makóra az ún. Battonyai úton, Pitvaroson és Rákoson keresztül sem tudott a tisztviselő eljutni, mert a szovjet egységek Királyhegyes mellett 3—4 óra körül elvonulva este 1/2 6-ra már a 4 km-re lévő rákosi útkereszteződést elérték, s így ezt az utat is elzárták.

12

1 A Makóról 1/2 5kor menekülő megyei tisztikar még el tudott jutni Vásárhelyre, az alig félórával később induló városi vezetés, ill. a vasutasok azonban már belefutottak a Földeák alá ért szovjet előőrsbe. (Lásd a 27. és 37. oldalakon!) 1,

8 Csima i. m. 269. 11

7 Martonyi i. kézirat. 11

8 Tiszaföldvári jkv. 11

9 Makói Népújság, 1945. augusztus 9. Kelemen i. m. 564. A csendőrség és a rendőrség ekkorra már elhagyta a város belső területér. Bán Ödön százados visszaemlékezése. JAM A. 1162. 85. A Vásárhely felé kerékpározó rendőrlegénységet a Makó felé tartó honvédek Földeáknál látták a vonatból. 12

0 Tiszaföldvári jkv. 121 Veszelik i. m. 40. 39