Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Csanádpalota megszerzésétől Makó ostromáig

Szeptember 23-án a Vörös Hadsereg 799. ezrede parancsot kapott, hogy indítson támadást Szederhát térségéből nyugatra, Pécska irányába. A támadás célja: a pécskai állomás, majd az egész falu elfoglalása után, enyhén északnyugati irányba fordulva elérni a Mezőhegyes—Nagylak közötti vasútvonalat. Az ezred a reggeli órákban elérte Pécskát, majd a faluból kiérve a szőlőknél északnyugatra fordult Csanádpalota felé.A 799. ezred elfordulásával a Pécskától nyugatra a trianoni határig húzódó területsáv felszabadítása a délről érkező 767. ezred feladata lett. Marosi átkelését befejezve az ezred Szemlakról Sajtényba, majd onnan a romániai Nagylak község felé nyomult előre. Szeptember 23-án estére, ill. 24-én reggelre mind a két ezred közvetlenül a trianoni román—magyar határra érkezett. A szovjet felderítők szeptember 23-án már ezen a részen is átlépték a magyar határt és Csanádpalotáig, sőt Királyhegyesig, ill. Apátfalváig kémlelték ki az utakat, s bizonyosodtak meg a határ nyitottságáról, ill. a katonai egységek hiányáról.

10

0 Szeptember 23-án a román területen Makó felé előrenyomuló szovjet csapatok csak helyi jellegű ellenállással találkoztak. Néhány csendőr és határvadász egység próbálta csak megakadályozni előretörésüket. Nem így történt az észak felé, Battonya irányába támadó csapatok esetében. Az Aradról visszavonult hadtest egységei Mezőhegyes—Battonya—Dombegyház—Kevermes vonalon álltak meg. (A hadtest parancsnoksága is Dombegyházán volt.) A délelőtt 10—11 órakor Tornyáról indított szovjet harckocsitámadás (a 18. harckocsi hadtest, 170. dandár, I. zászlóalj, 2. század) Battonya határában a 8. hadosztály ellenállásába ütközött. A községbe 3 napos harc után, majd csak szeptember 26-án délután tudtak bevonulni a szovjet csapatok.

10

1 A Maros déli partján is fokozatosan húzódtak vissza a magyar határőrök előbb Perjámosról, majd Nagyszentpéterről és Sárafalváról, s csak Nagyszentmiklósnál próbáltak szilárdabban megkapaszkodni. Ehhez nyújtott segítséget egy odaérkező honvéd zászlóalj. Szeptember 23-a estéjén a szovjet egységek Nagy szentmiklós előtt készültek a másnapi támadásra.

10

2 A Temesvártól északnyugatra húzódó Bánáti területen bonyolult helyzet alakult ki. A 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály északkeleti szárnyával a nagyvárostól alig 17 km-re lévő Kisbecskerek előtt állt, míg déli szárnya a Béga-csatornára támaszkodott. A Nagyszentmiklósig előretörő szovjet csapatok a Maros és a hadosztály északi szárnya közötti szűk területen, néha alig 10—20 km-re a német csapatoktól, haladtak előre. Szeptember 23-a estére a szovjet hadsereg Makó körül mind a Maros északi, mind déli partján közvetlen a trianoni határra ért. A másnap kezdődő harcok már a legszűkebben vett magyar területen és közvetlenül a városért indultak. Csanádpalota megszerzésétől Makó ostromáig Az 53. szovjet hadsereg parancsnoksága felderítői adatai alapján megállapította, hogy a Marostól északra a 8. póthadosztály Mezőhegyes—Battonya—Dombegyház vonalon hevenyészett védőállást épített ki. A védővonal nyugati szárnya azonban semmihez nem kapcsolódott. A jobbszárnyat alkotó 12. gyalogezred a mezőhegyesi 10

0 Tiszaföldvári jkv. 10

1 Korom Mihály: Makó felszabadulása. Várospolitikai Füzetek 6. Makó, 1985. 8., 15. 10

2 Mucsi Balázs határvadász visszaemlékezése. JAM A. 1161. 85. 34