Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. A Makói Múzeum Füzetei 64. (Makó, 1989)

Ajánlom e füzetet egykori szegedi tanáraimnak, mindenekelőtt Kováts Zoltánnak, Szántó Imrének, Karácsonyi Bélának és néhai Inczefi Gézának.

1 „Török császárnak és az ő hadának minden erejét az szegény hódolt nép viseli, főképpen pedig Tolna, Rátzkevi, Kálmáncsehi, Kecskeméth, Halas, Gyöngyös, Thúr, Makó, Simánd, Békés, Debrecen, és több ezféle fővárosok... Ezekben az városokban vagyon őnekik nagy segítségök, és nekünk nagy romlásunk. Az szegény kösséget pedigh nagyon nem is menthetőm, mert azok is teljességgel elidegenettenek az kereszténységtől. Az töröknek kévánságáth mindenben örömesbek megcselekedni, tudván, hogy mi nem kegyetlenkedhetünk úgy rajtok, mint az pogányok... Azonképpen az megnevezött városok, az kik közel vadnak Egerhöz, semmiképpen, semminemű segítséggel az mostani hadakozásban nem akarnak lenni. Azzal mentik magokath, hogy az török fel nem bocsátja őketh..."

2 E súlyos megállapításokat XVI. századi történelmünk egyik legzaklatottabb esztendejében, 1594 elején vetette papírra az északkeleti végvárvidék helyettes parancsnoka, Prépostváry Bálint. A jól tájékozott főkapitány tehát Makót a hódoltsági „fővárosok" egyikeként említi, bár felsorolása koránt sem tekinthető teljesnek. Debrecen és Szeged jelentős szerepét nincs okunk megkérdőjelezni.

3 Az Alföldséghez ezernyi szállal kötődő Gyöngyös fejlett voltát legutóbb Szakály Ferenc tisztázta megnyugtató módon.

4 Az ő nevéhez fűződik a somogyi Kálmáncsehi (Kálmáncsa) kereskedő-mezővárosi sajátosságainak feltárása is.

5 Mezőtúr hódoltsági jeentőségét ugyancsak tisztázták.®

2 Békés regionális szerepét a nevét viselő vármegye és a gyulai váruradalom történelmi szakirodalmán kívül a nemrég publikált török adódefterek, valamint kulturális-irodalmi hagyományai is alátámasztották.

7 1 A szerző ezt a témát tízíves tanulmányban dolgozta fel, a szűkös lehetőségek miatt kényszerültünk a rövidítésre. A teljes szöveget a makói József Attila Múzeum adattárában helyeztük el. Szerkesztő. 2 Budapest. Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Levéltára. Török iratok gyűjteménye. 7. doboz, 1594/5., 6 p. Csenger, 1594. I. 24. Prépostváry Bálint egri főkapitány, kassai vicegenerális — Mátyás főherceg. 3 Kristó Gyula: Szeged... I. 1983.; Szendrey István: Debrecen... I. 1984. 4 Szakály Ferenc: Balázs deák... 1972. 356—-386.; uő.: A gyöngyösi... 1981. 5—26.; uő: Gyöngyös... 1984. 147—178. 5 Szakály F.: Dél-Dunántúl... 1973. 55—112. * Vörös István: A mezőtúri... 1911; Gombás István: Mezőtúr... 1982.; Varga Lajos: Túri... 1983. 7 Somlyai Gábor: Emlék... 1894.; Durkó Antal: Békés... 1939.; Karácsonyi János: Békés vármegye... 1-11. 1986.; uő: Törökvilág... 1885. 11—46.; Haan-Zsilinszky: Békés megyei... 1877.; Kirner A. Bertalan: A békési... 1964; Elek László: Művelődés... 1985.; Bácskai Vera: A gyulai... 1968. 432—456.; Káldy-Nagy Gyula: A gyulai... 1982. 148—164. 3