Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

AZ UMTAH1SMCS ÉS TOHUAI MÁTLÍ 297 addig 1580. körül Makón a nagyműveltségű Tordai Máté szerzett a szentháromságot tagadó elveknek számos proselytát. Tordai 1559-ben végezte tanulmányait a wittenbergi egyetemen, s haza kerülve Erdélybe, egyik leglelkesb híve lón Dávid Ferencznek. Hihetőleg a tüzes Basilius bírta rá, hogy az alföldre, hívek szerzése végett, kirándulást tegyenek. Felosztották maguk közt a Körös és Maros közét; Tordai Makó városát választotta ki, mint legerősebb református központot, hol sikerre számíthatott. A makói pap — Endrédi-e vagy Pankotai? — örömmel kelt vele versenyre; hitvitatkozásokat tartottak, sőt annyira ment a makói kálvinisták liberalitása, hogy templomukat is megosztották az unitáriusokkal. Itteni paposkodása alatt szerzette Tordai egyik egyházi énekét, mely: «Az Izraelnek egy Istenéről és annak szent Fiáról, az Jesus Christusról és az szent Lélekről» szól. Ennek két utolsó versszaka ekként hangzik: Könyörögjünk immáron az élő Istennek, Hogy ő legyen kegyelmes minden tévelygőknek : Adgvon szent Lelket nékik, hogy megtérhessenek, Velünk örök életet ők is vehessenek. Az ki lelki örömmel .ezeket kiadta, Isten oltalma alá minden dolgát hagyta, Makóim szent szeretetnek zálagáúl hagyta, Mert hívek épülését szemeivel látta.

1 Az utolsó sor is mutatja, hogy Tordai működése Makón nem volt épen eredménytelen. Meglehet, ha egy véletlen katastropha közbe nem jő, az unitáriusok meg is erősödtek volna Makón. Hiszen már magyarországi püspökük is volt a temesvári unitárius pap, Ivarádi Pál személyében. 1596. tavaszán a vad ázsiai tatár hordák ütöttek rá a Körös-Marosközre. Nyomukban egymás után hamvadtak el a legvirágzóbb községek; elpusztult Békés városa s teljesen romhalmazzá vált Makó is. A lakosok menekültek, ki a merre tudott; a kiket elfoghattak a tatárok, rabságra hurczolták. Pankotai János esperes minden bizonynyal Debreczenbe menekült; az unitárius pap, Tordai Máté meg hazájába, Erdélybe. Ez utóbbi ott is mereven megmaradt hitében; 1599-ben«már hanvat1 Kanyaró, Az unitáriusok Mayyarorszáyon 91. 67