Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

MAKÓ LÁSZLÓ VÉGRENDELETI-:. 293 nak átvételére kiküldött biztosok Makón levő részeit és Férged egész faluját a gyulai várhoz foglalták le.

1 így történt, hogy még ez év folyamán a gyulai várnak Makón két kazal búzája, 25 gyulai köböl elcsépelt árpája s 12 köböl szénája találtatott.

2 Az 1560. évi adóösszeírás városunkban összesen 179 adófizető portát talált, melyek összesen 187 frt adót szolgáltattak be. Ugyanez évben a csanádi nagyprépost részére is lefizették a makóiak a tizedet, még pedig 84 bárányt és 40 köböl búzát." Az ősi Makó család birtokai, minthogy a családtagok régen elszakadtak e vármegyéből, egyes hatalmaskodó birlalók kezébe kerültek, úgy hogy maga a birtokos család semmi hasznukat sem láthatta. Makó Miklós fia László 1561-ben panaszt tett e miatt Ferdinánd királynál, ki Pécsi Gáspárt és Kún Balázst bízta meg, hogy Makó városát, Ferged, Dedemszeg és Tömpös falvakat, melyek legújabban Gyula várához voltak foglalva, adassák vissza törvényes földesuruknak, Makó Lászlónak.

4 Ez pedig nem volt csekély dolog; mert 1561-ben csupán Makó városában 1 frt 10 dénár adó fejében Makó Lászlónak 180 portája fizetett, holott a Telegdi István nevén csak 34, a Palatics János nevén pedig csak három ház állott. Ez összesen 217 házat tett, mibe nem számították bele a Telegdi Mihály és Miklós portáit, melyek Szent-Lőrinczhez adóztak. Makó város ez évi adója 237 frt 70 dénárt tett.

5 Makó László azonban nem sokáig volt Makó város birtokában. 1563. tavaszán már nagyon betegeskedett, s érezte, hogy napjai meg vannak számlálva. Ő volt a Makó családnak utolsó életben levő férfisarjadéka ; ha ő meghal, vele együtt elenyészik az ős Csanád nemzetség egyik százados ága. Szerette volna birtokait nővérének, Makó Ilonának, a ki Szokoli Péternek volt a felesége, s ezek fiának, Györgynek biztosítani. Távol ősei fészkétől, a szabolcsvármegyei Bátorban 1563. nyarán elkészítette végrendeletét. Ez az érdekes végrendelet, a nagynevű Makó család egyetlen írott emléke, egész terjedelmében így hangzik: «En Makó László, testöm szerént igaz eléggé beteg levén, elmém szerént penig mindenekben egészségös, az tisztölendő 1 Urb. et conscr. fasc. 11. nro. 41. — s Uo. fasc. 76. nro. 1. — * Tizedlajstr. Vegyesek XVI. 82. — 4 l'rb. et conscr. fasc. 68. nro. 37. — 4 Dicális lajstr. 63